Az Orosz Föderáció, amelyik eurázsiai állam, s a Föld területének egyhetedét fogja át, 89 körzetből áll, amelyek többségének még mindig nincsenek megállapítva a pontos határai. A körzetek között jelentős méretbeli, fejlettségi, népsűrűségi és etnikai különbségek vannak. Az ország regionális szervezetét tekintve két elvet kombinál. Az egyik a területi elv, a másik az etnikai elv. 51 körzet a területi elvre épül, 38 az etnikai elvre. 21 köztársaság, 6 körzet (kraj), 49 terület (oblaszt), 1 autonóm terület, 10 autonóm körzet tartozik keretei közé. Ezenkívül Moszkva és Szentpétervár külön sajátos, alárendelt státussal közvetlenül rendelkezik. A „központ”, vagyis Moszkva és a „régiók” közötti viszonyok több lépésben formálódtak. Jelcin elnök kezdetben arra kényszerült, hogy jelentős önállóságot adjon a régióknak. A hatalom megoszlását ún. szövetségi szerződésekben rögzítették. 1994–98 között 45 ilyen szerződés született, amelyekben szinte alig korlátozták a régiókat. A két hatalmi struktúra létezése azonban igen súlyos problémákat okozott, amelynek egyik első jele a csecsenföldi felkelés volt. 1998-ban Putyin, reformjainak egyik első lépéseként leállította további szövetségi szerződések megkötését, és fokozatosan hatálytalanítatta a korábban megkötötteket. 2004-ben, amikor is megszüntették a régiók kormányzóinak választását, a hatalom központosítása befejeződött.