Blahó András, Kutasi Gábor (szerk.)

Erőközpontok és régiók

a 21. század világgazdaságában


Az orosz gazdaság a világpiacon

Oroszország modernizálódásával és világgazdasági szerepével kapcsolatban a Szovjetunió szétesését és az önálló állam megalakulását követően két lehetőség fogalmazódott meg orosz és nyugati szakértők körében. Az egyik, olyan új belső orientációjú modernizáció, amelynek lényege az, hogy az ország a természeti erőforrásokra támaszkodva döntően a belső szükségleteket kielégítő iparágakkal diverzifikálja gazdaságát. Ez a politika lényegében a fejlődő országokban és bizonyos nyugat-európai országokban követett importhelyettesítő stratégia alkalmazását jelentette volna. A másik alternatíva: exportorientált, versenyképes modernizáció, amelyik lényegében Kína és más ázsiai államok példáján, jelentős mértékben épít tőke-, technika- és know-how-importra, a transznacionális társaságok bevonásával. Ez gyors nyitást és liberalizációt, jelentős befektetéseket követelt volna az infrastruktúra és az emberi erőforrások fejlesztésébe. Új alapokra helyezte volna Oroszország helyét a XXI. század világgazdaságában (Yevstegneyev-Voinov 1994, Popov 1996). Az is megfogalmazódott, hogy Oroszország túlságosan nagy területű és olyan társadalmi és gazdasági szerkezetű ország, amelynek egyik elméletileg megfogalmazott alternatíva sem járható út. A tapasztalatok fényében egyre világosabbá vált, hogy egy, a múltban túlcentralizált, alkalmazkodásra képtelennek bizonyult, közepes fejlettségi szintű és szerkezetileg is torz és elmaradott rendszerű állam bekapcsolódása egy olyan világpiaci rendszerbe, amelynek normáit, szabványait, érdek- és értékviszonyait a legfejlettebb kapitalista országok s a transznacionális vállalatok határozzák meg, eleve kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A feltételeket tovább bonyolította, és Oroszország helyzetét nehezítette, hogy egy birodalom bomlott fel, s keretei között történelmileg kialakult politikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszer, valamint munkamegosztási hálózat esett szét. A korábban egy országon belüli tranzakciók államköziesedtek. Megszűnt a KGST is, amelynek jelentősége egyáltalán nem volt elhanyagolható az orosz gazdaságban.

Erőközpontok és régiók

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 788 3

Vajon értjük-e, hogy mi zajlik a világgazdaság különböző pontjain? Hogyan lennének elkerülhetők a negatív sokkhatások és hogyan lehetne kihasználni a kedvező tendenciákat, ha nem ismerjük a világgazdasági környezetet? E kötet az Európai Unión kívüli világgazdaság megértéséhez nyújt segítséget. A következő három-négy évtized hangsúlyváltásai nagy vonalakban már kiolvashatóak a kötetből. Kiváló szakértők elemzik a nagyhatalmakat (USA, Kína, Oroszország, Brazília, India). Emellett feltárják a regionálisan jelentős hatalmak (többek között Nigéria, Dél-Afrikai Köztársaság, Ausztrália) vagy országcsoportok (ASEAN, Andok-csoport, Közép-Ázsia) gazdasági állapotát és a bennük rejlő lehetőségeket is. A világgazdasági ismeretek alapján a kötet záróakkordja egy külgazdasági stratégiai elemzés Magyarországra vonatkozóan.

Hivatkozás: https://mersz.hu/blaho-kutasi-erokozpontok-es-regiok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave