Életünk folyamán sokszor nem egyedileg meghatározott dolgot – például egy festményt, ékszert, vagy egy lezárt, pénzzel teli ládát) kívánunk letétbe helyezni, hanem helyettesíthető dolgokat – mint például többhordónyi olajat, több köbméter gázt, több véka búzát vagy több ezer dollárt). A helyettesíthető dolgok letétele is kétségkívül letét, amennyiben annak fő eleme a letétbe helyezett dologhoz való korlátlan hozzáférés lehetőségének a letevő javára, valamint a letéteményesnek a dolog lelkiismeretes őrzésére és védelmére vonatkozó kötelezettsége. A helyettesíthető dolgok letétje és a szabályos (rendes) letét vagy egyedileg meghatározott dolgok letétje közötti egyedüli különbség az, hogy az előbbi esetében a letétbe helyezett dolgok megkülönböztethetetlenül összevegyülnek az azonos fajtájú és minőségű dolgokkal (ahogy például ez a helyzet egy gabonát vagy búzát rejtő magtár, egy olajtartály vagy olajfinomító, vagy egy bankár széfjének esetében). Az azonos fajtájú és minőségű, letétbe helyezett különböző egységek megkülönböztethetetlen elegye okán azt hihetnénk, hogy a letett dolog tulajdonjoga a helyettesíthető dolgok letétele esetén átszáll. Valójában, amikor a letevő visszaveszi letétjét, meg kell elégednie azzal – mint az logikus is –, hogy mennyiség és minőség tekintetében a letett dologgal teljes mértékben egyenértékű dolgot kap vissza. Semmi esetre sem kapja vissza ugyanazon egyedileg meghatározott dolgokat, amelyeket letétbe helyezett, mivel a dolgok helyettesíthető mivolta lehetetlenné teszi azok egyéni kezelését, ugyanis azok megkülönböztethetetlenül összevegyültek a letéteményes által őrzött egyéb dolgokkal. A helyettesíthető dolgok letételét – ami rendelkezik a letéti szerződés alapvető elemeivel – „szabálytalan” (rendhagyó) letétnek nevezik, mivel jellemző elemeinek egyike eltérő a szabályos letéttől. (A szabályos [rendes] letétre vagy más szóval egy egyedileg meghatározott dolog letételére vonatkozó szerződés esetén a tulajdonjog nem száll át, a dolog továbbra is a letevő tulajdonában marad. Míg a helyettesíthető dolgok letétele esetén azt feltételezhetnénk, hogy a tulajdonjog átszáll a letéteményesre.) Mindazonáltal hangsúlyoznunk kell, hogy a letét lényege változatlan marad, és a szabálytalan (rendhagyó) letét mindenben osztja az összes letét legalapvetőbb sajátosságát: a dolog megőrzésének, illetve megóvásának kötelezettségét. Valóban, a szabálytalan (rendhagyó) letét esetén mindig fennáll az azonnali hozzáférés lehetősége a letevő javára, aki bármikor elmehet a magtárba, az olajtartályhoz vagy a banki széfhez, és visszaveheti az eredetileg átadott egységeket. A visszavett dolgok mennyiség és minőség tekintetében a letétbe helyezett dolgokkal teljes mértékben egyenértékűek lesznek, vagy mint ahogy a rómaiak mondták: tantundem iusdem generis, qualitatis et bonetatis.