A vállalkozás Ludwig von Mises, Friedrich A. Hayek és Israel M. Kirzner által megalkotott fogalma a vállalkozás egy általunk már máshol bemutatott elméletében gyökerezik.339 A vállalkozó egy bármilyen emberi cselekvő, aki minden egyes cselekedetét rafináltan viszi végbe, éberen figyeli a környezetében felmerülő saját profit lehetőségeit, és igyekszik úgy cselekedni, hogy ezeket a lehetőségeket ki is tudja aknázni. Az emberi lények veleszületett vállalkozói kapacitása nem csak arra sarkallja őket, hogy folyamatosan új dolgokkal rukkoljanak elő céljaikra és eszközeikre vonatkozóan, de spontán előmozdít egy olyan folyamatot is, melynek segítségével az újonnan megszerzett információ elterjed a társadalomban, még úgy is, ha egymástól teljesen eltérő emberek hozták létre. A vállalkozás koordinálóképessége indítja el az emberi társadalom és civilizáció felbukkanását, evolúcióját és koordinált fejlődését – feltéve, hogy a vállalkozói tevékenység nem áll szisztematikus elnyomás alatt (intervencionalizmus vagy szocializmus által), és a vállalkozókat sem kötelezik egy olyan környezetben való tevékenykedésre, melyben a tradicionális jogi normákat nem tartják tiszteletben azáltal, hogy a kormány egyes társadalmi csoportokra kiváltságokat ruházott. Amikor a vállalkozás nem foglalható jogi alapelvek keretébe vagy szisztematikus elnyomás alatt áll, nemcsak hogy többé nem hoz létre és továbbít nagy mennyiségű társadalmi információt, de korrupt és torz információkat is generál, illetve diszkoordinált és felelőtlen viselkedésmódokat vált ki. Ebből a szempontból a ciklusról alkotott elméletünkre gondolhatnánk úgy is, mint a vállalkozás általánosabb elméletének az intertemporális – vagyis különböző időszakok között fennálló – diszkoordináció konkrét esetére történő alkalmazására, mely utóbbi az általános jogi alapelvektől független, tehát az önkéntes megtakarítás előzetes növekedése nélküli kölcsönnyújtás kiváltságán (részleges tartalékkal működő pénzügyi bankletéti szerződés) alapuló banktevékenységből következik. Elméletünk ennélfogva megmagyarázza, hogy a jogi alapelvek megszegése, amely elkerülhetetlenül súlyos társadalmi diszkoordinációt vált ki, hogyan fejti ki ugyanazt a hatást egy, a pénz és a bankhitel területéhez hasonlóan összetett és elvont területen. Így a gazdaságelmélet lehetővé teszi olyan gazdasági és jogi jelenségek – kiváltságok jogi alapelvek megszegésével történő biztosítása, illetve válságok és recessziók – kapcsolatba hozását, melyekről egészen eddig azt hittük, hogy semmi közük nincsen egymáshoz.