Huerta de Soto Jesús

Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok


Bankok Rómában

Mivel Iszokratész és Démoszthenész beszédeihez hasonlóak nem születtek Rómában, a római bankokról kevesebb dokumentum maradt fenn, mint a görögökről. A római jogból azonban ismerjük, hogy a bankügyletek és a szabálytalan letétek rendszere nagyon fejlett volt, s az 1. fejezetben már olvashattunk a szabályozásról, amivel a klasszikus római jogászok hozzájárultak ehhez a területhez. Sőt a római argentarik nem használhatták úgy a tantundemet ahogy kívánták, hanem kötelesek voltak védeni a legjobb tudásuk szerint. Pont ezért fordulhatott elő, hogy a pénzbetétek nem kamatoztak, és elvileg nem is lehetett kölcsönadni, bár a betétes felhatalmazhatta a bankot, hogy használja kifizetésekre a pénzét az ő nevében. Hasonlóképp a bankárok lekötött „betéttel” is foglalkoztak, amely valójában kölcsön volt a bank felé, azaz mutuum szerződések. Ezek a betétek kamatot is fizettek, s megengedték a bankároknak, hogy a szerződésben foglaltak szerinti intervallumban jó belátásuk szerint kezeljék a betéteket. Az első erre utaló feljegyzések Kr. e. 350-ből származnak. Olyan komédiákban találunk rájuk utalást, mint Plautus művei (Captivi, Asinaria, Kísértetek), vagy Terentius Phormio című írása, ahol pompás dialógusokat találunk a pénzügyi műveletekről, a kifizetésekről, a számlaegyenlegekről, a csekkek használatáról és így tovább.51 Mindenestre úgy tűnik, hogy a római jogászok hatékonyan szabályozták a bankügyleteket, s akkoriban rögzült, hogy mi a törvényes és mi nem. Igaz, ez nem garantálta a bankárok becsületességét, azt, hogy ne használták volna a látra szóló betétekből származó pénzt saját maguk hasznára. Sőt, Hadriánusz hozott is egy rendeletet, mert a pergamumi kereskedők illegális követelésekre és a bankárok becstelenségére panaszkodtak. Egy másik dokumentum szerint, amit Septimius Severus császárnak írtak, Mülasza városi tanácsa rendeletet adott ki, amelyben a helyi bankárok tevékenységét szabályozták.52 Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a hellenisztikus világhoz hasonlóan – bár talán nem olyan számban – Rómában is voltak gátlástalan bankárok, akik elsikkasztották a betéteket, majd végül csődbe mentek.

Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 795 1

Jelen gazdasági és politikai környezetben nem is lehetne időszerűbb vagy fontosabb e könyv elemzése, ami a válság és a reformok okait firtatja, és ami az említett okok jövőbeli, előre megjósolható ismételt felmerülésének elkerülése érdekében a jelenlegi banki és pénzügyi rendszerre alkalmazandó.

Dióhéjban fogalmazva: a jelen írás születésével egy időben a könyvet már 13 különböző nyelvre fordították le, és tíz különböző országban jelentették meg.

Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövőben a pozitív előjelek beigazolódnak-e, vagy erőfeszítéseinket siker koronázza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgatókként és gazdasági teoretikusokként vállalt elidegeníthetetlen felelősségünk az, hogy minden erőnket a kutatásra és a tudományos igazság keresésére összpontosítsuk, és így az eljövendő generációkra olyan ismeret- és alapelvgyűjteményt hagyhassunk örökül, amely lehetővé teszi számukra az emberiség és a civilizáció korlátok és gátló körülmények nélküli előrejuttatását.

Jesús Huerta de Soto a Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok művének első spanyol, valamint angol kiadásait követően jelen kötetben, figyelembe véve a 2007-es gazdasági válságot követő folyamatokat, nemcsak Spanyolország, hanem az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagjai helyzetét vizsgálja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-hitel-es-gazdasagi-ciklusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave