MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok
A nemzeti jövedelem elszámolása során alkalmazott gazdasági mérőszámok kritikája
Az általunk meghatározottak szerint számított bruttó jövedelem összege, valamint annak elosztása a termelési folyamat különböző stádiumai között elengedhetetlen a társadalomban végbemenő gazdasági folyamat helyes megértéséhez. Valójában a tőkejavak stádiumainak szerkezete és a tőkejavak pénzegységben kifejezett értéke nem olyan mérőszámok, amiket ha egyszer elértek, akkor automatikusan és korlátlanul fenn lehetne tartani anélkül, hogy figyelemmel lennénk azokra az emberi döntésekre, amiket a vállalkozóknak folyamatosan és akaratlagosan meg kell hozniuk azt illetően, hogy növeljék, változatlan szinten tartsák vagy csökkentsék azokat a termelési stádiumokat, amikre a múltban vállalkoztak.
Tartalomjegyzék
- Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok
- Impresszum
- Előszó a harmadik angol nyelvű kiadáshoz
- Előszó a második angol nyelvű kiadáshoz
- Előszó az első angol nyelvű kiadáshoz
- Előszó a harmadik spanyol nyelvű kiadáshoz
- Előszó a második spanyol nyelvű kiadáshoz
- Első fejezet: A pénzletétre vonatkozó szerződés jogi természete: a szabálytalan (rendhagyó) letét egyik fajtája
- 1. A fogalmak előzetes tisztázása: kölcsönszerződések (mutuum és commodatum) és letéti szerződések
- 2. A szabálytalan (rendhagyó) letétek gazdasági és társadalmi szerepe
- 3. A szabálytalan (rendhagyó) letétre vonatkozó szerződés és a pénzkölcsönszerződés közötti lényeges eltérések
- 4. A pénzletétre vonatkozó szerződést vezérlő általános jogelvek római jogtudósok általi felfedezése
- Második fejezet: A szabálytalan pénzügyi letéti szerződések jogi alapelveinek megszegése – történelmi áttekintés
- Harmadik fejezet: Kísérletek a részleges tartalékkal működő bankrendszer törvény általi igazolására
- 1. Bevezetés
- 2. Miért lehetetlen azonosnak tekinteni a rendhagyó letétet és a kölcsön- vagy mutuum szerződést?
- A zavar gyökerei
- A szokásjog téves doktrínája
- A spanyol polgári és kereskedelmi törvénykönyvek doktrínája
- A pénzügyi rendhagyó letéti szerződés és a kölcsön- vagy mutuum szerződés azonosítási kísérletének kritikája
- A szerződések különböző okai vagy céljai
- A ki nem mondott vagy hallgatólagos megállapodás eszméje
- A zavar gyökerei
- 3. Egy nem megfelelő megoldás: a hozzáférhetőség fogalmának újradefiniálása
- 4. A pénzügyi rendhagyó letét, a visszavásárlási megállapodások tranzakciói és életbiztosítási szerződések
- 1. Bevezetés
- Negyedik fejezet: A hitelexpanzió folyamata
- 1. Bevezetés
- 2. A bank valós közvetítői szerepe a kölcsönügyletekben
- 3. A bank szerepe a monetáris bankbetéti ügyletben
- 4. A látra szóló betétek banki felhasználása által okozott hatások: egy egyéni bank esete
- 5. Hitelexpanzió és új betétteremtés a bankrendszer egészében
- 6. Néhány további nehézség, ami a szimultán banki expanzió folyamán adódhat
- 7. Párhuzam a betétképzés és a fedezetlen bankjegyek nyomása között
- 8. A hitelszűkítés folyamata – avagy a mesterségesen okozott hitelszűkülés
- 1. Bevezetés
- Ötödik fejezet: A banki hitelezés kiterjedése és ennek hatásai a gazdasági rendszerre
- 1. A tőkeelmélet alapjai
- 2. Az előzetes önkéntes megtakarítások növelésén keresztül finanszírozott hitelnövekedésnek a termelési szerkezetre gyakorolt hatása
- Az önkéntes megtakarítás folyamatának három különböző megnyilvánulása
- A kölcsönökké alakult megtakarítások számviteli nyilvántartása
- A fogyasztási kölcsönök kérdése
- Az önkéntes megtakarításnak a termelési szerkezetre gyakorolt hatásai
- Az első hatás: az eltérő termelési stádiumokban keletkező profitok közötti egyenlőtlenség hatása
- A második hatás: a tőkejavak piaci árára vonatkozó kamatláb csökkenésének hatása
- A harmadik hatás: a Ricardo-effektus
- Végeredmény: egy új, tőkeerősebb termelési szerkezet megjelenése
- A „takarékossági paradoxon” elméleti feloldása
- Egy hanyatló gazdaság esete
- Az önkéntes megtakarítás folyamatának három különböző megnyilvánulása
- 3. A megtakarítás növelésével nem fedezett banki hitelexpanzió hatásai: az osztrák elmélet, avagy a konjunktúraciklus hitelforgalmi elmélete
- 4. Bankügyek, részleges tartalékráta és a nagy számok törvénye
- Hatodik fejezet: A konjunktúraciklus elméletének további szempontjai
- 1. Miért nem tör ki válság, ha az új befektetések valós megtakarításból – nem pedig hitelexpanzióval – kerülnek finanszírozásra
- 2. A válságkirobbanás késleltetésének lehetősége: a stagfláció folyamatának elméleti magyarázata
- 3. A fogyasztói hitel és a ciklus elmélete
- 4. A hitelexpanzió által okozott mesterséges fellendülés önpusztító természete: a „kikényszerített megtakarítás” elmélete
- 5. A tőke elpazarlása, kihasználatlan kapacitás és a termelési erőforrások rossz befektetése
- 6. A hitelexpanzió mint a tömeges munkanélküliség oka
- 7. A nemzeti jövedelem elszámolása alkalmatlan a konjunktúraciklus különböző szakaszainak szemléltetésére
- 8. A vállalkozás és a ciklus elmélete
- 9. Az általános árszint stabilizációjának politikája és a gazdaságra gyakorolt destabilizációs hatásai
- 10. Hogyan kerüljük el a konjunktúraciklusok kialakulását: a gazdasági válság megelőzése és az abból való felépülés
- 11. A cikluselmélet és a kihasználatlan erőforrások szerepe a fellendülés kezdeti szakaszaiban
- 12. Szükséges hitelmegszorítás a recesszió szakaszában: a „másodlagos depresszió” elméletének kritikája
- 13. A „mániákus depressziós” gazdaság: a vállalkozói szellem lelohadása és egyéb negatív hatások, melyeket a visszatérő konjunktúraciklusok fejtenek ki a piacgazdaságra
- 14. A gazdasági ingadozások részvénypiacra kifejtett hatásai
- 15. A konjunktúraciklus bankszektorra kifejtett hatásai
- 16. Marx, Hayek és a nézet, mely szerint a piacgazdaságok szempontjából a gazdasági válságok lényegesek
- 17. Két további szempont
- 18. A ciklus empirikus bizonyítékai
- Az ipari forradalmat megelőző konjunktúraciklusok
- Az ipari forradalom után következő konjunktúraciklusok
- A dübörgő húszas évek és az 1929-es nagy gazdasági világválság
- Az 1970-es évek végének és az 1990-es évek elejének gazdasági recessziói
- A konjunktúraciklus osztrák elméletének empirikus vizsgálata
- Összefoglalás
- Az ipari forradalmat megelőző konjunktúraciklusok
- 1. Miért nem tör ki válság, ha az új befektetések valós megtakarításból – nem pedig hitelexpanzióval – kerülnek finanszírozásra
- Hetedik fejezet: A monetarista és a keynesi elméletek kritikája
- 1. Bevezetés
- 2. A monetarizmus kritikája
- 3. A keynesi közgazdaságtan kritikája
- 4. A marxista tradíció és a gazdasági ciklusok osztrák elmélete. A neoricardiánus forradalom és a visszaváltási vita
- 5. Összefoglalás
- 6. Függelék az életbiztosítási társaságokról és más, nem banki típusú pénzügyi közvetítőkről
- Életbiztosítási társaságok mint valódi pénzügyi közvetítők
- Visszavásárlási értékek és a pénzkínálat
- Az életbiztosítás hagyományos alapelveinek korrumpálódása
- A pénzügyi közvetítők egyéb típusai: a befektetési alapok, valamint a holding- és befektetési társaságok
- A hitelbiztosításról szóló sajátos észrevételek
- Életbiztosítási társaságok mint valódi pénzügyi közvetítők
- 1. Bevezetés
- Nyolcadik fejezet: A központi és szabad banktevékenység elmélete
- 1. A banking iskola kritikai vizsgálata
- 2. A központi bank és a szabad banktevékenység pártfogói közti vita bemutatása
- 3. A „szocializmus lehetetlenségének tétele” és annak alkalmazása a központi bankra
- 4. A modern részleges tartalékkal működő bankrendszer kritikai vizsgálata
- Az elemzés téves alapja: a bizalmi eszközök iránti kereslet mint külső változó
- Annak lehetősége, hogy a részleges tartalékkal működő bankrendszer egyoldalúlag indít hitelexpanziót
- A „monetáris egyensúly” elmélete a szabad bankrendszerben kizárólag makroökonómiai elemzésre épül
- A megtakarítás és a pénz iránti kereslet fogalma közti zavar
- A szabad bankrendszerek történeti bemutatásának problémája
- A jogi érvek figyelmen kívül hagyása
- Az elemzés téves alapja: a bizalmi eszközök iránti kereslet mint külső változó
- 5. Konklúzió: a hamis vita a központi banktevékenység támogatói és a részleges tartalékkal működő banktevékenység védelmezői között
- Kilencedik fejezet: A bankreformot célzó javaslat: a 100%-os kötelező tartalék elmélete
- 1. A 100%-os kötelező tartalékot támogató elméletek története
- Ludwig von Mises javaslata
- Friedrich A. Hayek és a 100%-os kötelező tartalékra vonatkozó javaslat
- Murray N. Rothbard javaslata: tiszta aranyalap és 100%-os kötelező tartalék
- Maurice Allais és a 100%-os kötelező tartalék európai védelme
- A 100%-os kötelező tartalékot támogató régi chicagói iskolai hagyomány
- Ludwig von Mises javaslata
- 2. Bankreformjavaslatunk
- A valuta megválasztásának teljes szabadsága
- A szabad bankrendszer
- A szabad bankrendszer minden résztvevőjére vonatkozó kötelezettség a hagyományos jogszabályok és jogelvek betartásával kapcsolatban, különös tekintettel a látra szóló letétekre vonatkozó 100%-os kötelező tartalékra
- Milyen volna egy teljesen szabad társadalom pénzügyi és bankrendszere?
- A valuta megválasztásának teljes szabadsága
- 3. A javasolt rendszer előnyeinek elemzése
- 4. Válaszok a pénzügyi reformot célzó javaslatunkkal kapcsolatos lehetséges ellenvetésekre
- 5. A javasolt monetáris és bankrendszerre való átállás és reformfolyamat közgazdaságtani elemzése
- Néhány alapvető stratégiai irányelv
- A pénzügyi és bankrendszer reformjának szakaszai
- A harmadik és azt követő szakaszok fontossága a reformon belül: az államadósság és nyugdíj-biztosítási kötelezettségek törlesztésének lehetősége
- A banki és pénzügyi reformelmélet alkalmazása az Európai Monetáris Unióban és az egykori keleti blokk pénzügyi szektorának kiépítése
- Néhány alapvető stratégiai irányelv
- 6. Konklúzió: egy szabad társadalom bankrendszere
- 1. A 100%-os kötelező tartalékot támogató elméletek története
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 795 1
Jelen gazdasági és politikai környezetben nem is lehetne időszerűbb vagy fontosabb e könyv elemzése, ami a válság és a reformok okait firtatja, és ami az említett okok jövőbeli, előre megjósolható ismételt felmerülésének elkerülése érdekében a jelenlegi banki és pénzügyi rendszerre alkalmazandó. Dióhéjban fogalmazva: a jelen írás születésével egy időben a könyvet már 13 különböző nyelvre fordították le, és tíz különböző országban jelentették meg. Mindenesetre attól függetlenül, hogy a jövőben a pozitív előjelek beigazolódnak-e, vagy erőfeszítéseinket siker koronázza-e vagy sem, a mi egyetemi hallgatókként és gazdasági teoretikusokként vállalt elidegeníthetetlen felelősségünk az, hogy minden erőnket a kutatásra és a tudományos igazság keresésére összpontosítsuk, és így az eljövendő generációkra olyan ismeret- és alapelvgyűjteményt hagyhassunk örökül, amely lehetővé teszi számukra az emberiség és a civilizáció korlátok és gátló körülmények nélküli előrejuttatását. Jesús Huerta de Soto a Pénz, banki hitel és gazdasági ciklusok művének első spanyol, valamint angol kiadásait követően jelen kötetben, figyelembe véve a 2007-es gazdasági válságot követő folyamatokat, nemcsak Spanyolország, hanem az Európai Pénzügyi és Gazdasági Unió tagjai helyzetét vizsgálja.
Hivatkozás: https://mersz.hu/de-soto-penz-banki-hitel-es-gazdasagi-ciklusok//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
