Samuelson Paul A., Nordhaus William D.

Közgazdaságtan

Vitakérdések

A 27-4. táblázat néhány árfolyamot mutat (külföldi valuta per dollár formában) 2008 végéről. Töltse ki a táblázat utolsó oszlopát a külföldi valuta dollárban kifejezett árfolyamával minden valutára! Ne felejtse el beírni a megfelelő egységeket a zárójelekbe!

27-4. táblázat.

Valuta	Ár
Valuta	egy dollár értéke külföldi valutában	egységnyi külföldi valuta értéke dollárban
Dollár (Kanada)	0 ,9861	1,014	(USD/kanadai dollár)
Real (Brazília)	1 ,656	_______	(_______)
Jüan (Kína)	6 ,942	_______	(_______)
Pezó (Mexikó)	10 ,38	_______	(_______)
Font (Nagy-Britannia)	0 ,5054	_______	(_______)
Euró (Európai Monetáris Unió)	0 ,6368	_______	(_______)
Dollár (Zimbabwe)	255 771 415	_______	(_______)

A 27-3. ábra az amerikai dollár keresletét és kínálatát mutatja egy olyan példában, ahol Japán és az Egyesült Államok csak egymással kereskedik.
1. Szerkessze meg ennek alapján a japán yen kínálati és keresleti görbéjét! Fejtse ki, miért azonos értékű a yen kínálata a dollár keresletével! Rajzolja meg a dollár kínálati görbéjének megfelelőjét is! Keresse meg a yen egyensúlyi árát az új ábrán, és vesse ezt egybe a dollár egyensúlyi árával a 27-3. ábrán!
2. Tegyük fel, hogy az amerikaiaknak egyre jobban megtetszenek a japán termékek. Mutassa be, mi történne ez esetben a yen kínálatával és keresletével! Felértékelődne-e a yen a dollárhoz képest vagy leértékelődne? Fejtse ki álláspontját!
Állítsa össze a nemzetközi fizetési mérleg Követel oldalára bejegyzendő tranzakciók listáját, és egy másik listát is a Tartozik tételekről! Mit jelent a külkereskedelmi többlet? Hogyan határozható meg a folyó fizetési mérleg egyenlege?
Kína rögzíti pénznemének árfolyamát, és óriási folyó fizetési mérleg többlete van. A kormányzata nagy mennyiségű dollárt vásárol a valutapiacon, így tudja fenntartani ezt a helyzetet. Tegyük föl, hogy a jüan kínálatának a dollárfelvásárlásból eredő növekedése a banki tartalékok bővülésére vezet.
1. Fejtse ki, miért okoz a fentebbi folyamat monetáris expanziót és alacsonyabb kamatlábakat Kínában! Magyarázza el továbbá, hogyan következik ebből az aggregált kereslet bővülése, magasabb kibocsátás és magasabb árszínvonal! (Ez az okfejtés a 23. és 24. fejezet elemzésére támaszkodhat.)
2. Fejtse ki, miért fogja végül is csökkenteni az a) kérdésben felmerült árszínvonal-emelkedés Kína folyó fizetési mérlegének többletét, Hume négylépéses mechanizmusának megfelelően! Válaszát a hume-i mechanizmus modern, aktualizált változatával összhangban fogalmazza meg!
Gondolja át Németországnak a 27. fejezetben bemutatott helyzetét! Ábrázolja a német márka kínálatát és keresletét a sokkhatás előtt és után, a 27-3. ábrához hasonló diagram segítségével! Jelölje meg a márka iránti túlkeresletet mielőtt a márka felértékelődött volna! Mutassa meg, hogyan szívja fel azután a túlkeresletet a márka felértékelődése!
Egy közel-keleti országban hirtelen hatalmas olajkészleteket fedeznek fel. Szemléltesse, hogyan alakít ki ez többletet ezen ország külkereskedelmi és folyó fizetési mérlegében! Magyarázza meg, miként vásárolhat aktívákat az ország New Yorkban, a folyó mérleg többletének kihelyezése során! Tegyük fel, hogy az ország később a belső gazdaság fejlesztésére fordítja az eszközeit. Hogyan cserélődhet fel emiatt az ország folyó és pénzügyi mérlegének egyenlege?
Az alábbi részlet az 1984. évi Economic Report of the President jelentésben olvasható:

Hosszú távon az árfolyam változása általában a hazai és a külföldi árszint növekedésének különbségét tükrözi. Ha egy ország árszínvonala túlságosan fölébe kerül más országok árszínvonalának, végső soron csökkenhet a termékei iránti kereslet, ami a valutájának reálleértékelődéséhez vezet.

Magyarázza meg, hogyan függ össze az idézet első mondata a vásárlóerő-paritás elméletével! Világítsa meg, milyen okfejtésen alapul a PPP-elmélet! Tekintse ezután az idézet második mondatát, miszerint egy ország valutája előbb-utóbb leértékelődik, ha az árszínvonala viszonylag magas. Mutassa be, milyen eseménysor vezet el ehhez az eredményhez a 27-3. ábrához hasonló keresleti-kínálati diagram segítségével!
Egy ország adatai 2008-ban a következők voltak: autóexport: 100$, búzakivitel: 150$, kőolaj behozatal: 150$, acélimport: 75$, hazai turisták kiadásai külföldön: 25$, magánhitelezés külföldi országoknak: 50$, magán-hitelfelvétel külföldről: 40$, hivatalos tartalékok változása: 30$ (a hazai központi bank ilyen értékű külföldi valutát vásárolt). Számolja ki a statisztikai eltérést, és adja hozzá a külföldieknek nyújtott magánhitelekhez! Állítsa össze az ország fizetési mérlegét a 27-2. táblázat mintájára!
Tekintse a következő árfolyamrendszereket: klasszikus aranystandard, szabadon lebegő árfolyam, Bretton Woods-i rendszer. Hasonlítsa össze e rendszereket a következő szempontok szerint:
1. A kormányzat és a piac szerepe az árfolyamok meghatározásában.
2. Az árfolyamok változékonyságának mértéke.
3. Az országok relatív árszintjének alkalmazkodási módja.
4. A nemzetközi együttműködés és konzultáció szükségessége az árfolyamok kialakításában.
5. Súlyos árfolyamtorzulás kialakulásának és fennmaradásának lehetősége.
Sorolja fel az Európai Monetáris Unió mellett és ellen szóló érveket! Milyen véleményt formálna a monetáris unió kívánatosságáról? Megváltozna-e válasza, ha a kérdés az Egyesült Államokra vonatkozna?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 781 4

Gazdaság

Paul Samuelson Közgazdaságtana immár több mint hatvan éve alapmű a bevezető közgazdaságtan oktatásában szerte a világon. Első kiadása 1948-ban látott napvilágot, s azóta háromévente jelennek meg frissített és aktualizált újabb kiadásai az Amerikai Egyesült Államokban. A könyvet 17 nyelvre fordították le, így vált minden idők egyik legnagyobb példányszámú, népszerű tudományos munkájává. Samuelson professzor 1985-ben vonta be a munkába William Nordhaust szerzőtársként. Kötetünk a Közgazdaságtan tizenkilencedik kiadásának magyar fordítása. Samuelson professzor e könyv befejezése után 2009. december 13-án hunyt el.

A szerzők a vegyes gazdaság előnyeit emelik ki művükben, mert középutas alapállásuk szerint ennek segítségével lehet elkerülni a szélsőséges libertarianizmus és a bürokratikus állami gazdálkodás túlzásait. A vegyes gazdaság ötvözi a piaci verseny ösztönző erejét az állami szabályozással és újraelosztással, s ezáltal a mikro- és makroszintű piaci kudarcokat hivatott korrigálni. Ebben a kiadásban is szerepelnek természetesen a közgazdaságtan időtálló elméleti megállapításai, de mégis itt végezték el a szerzők - saját megítélésük szerint - a legjelentősebb átdolgozást a mű eddigi története során. Erre leginkább a 2007-ben kezdődő pénzügyi válság inspirálta őket, mely utóbb általános gazdasági válsággá terebélyesedett. A korszerűség és az aktuális kérdések vizsgálata mellett a kötet megtartja Samuelson-Nordhaus Közgazdaságtanának immár hagyományossá vált erényeit. Ezek közé tartozik a közérthetőség, amely befogadhatóvá teszi a közgazdaságtan megállapításait a szakirányú tanulmányokat végzők és a szélesebb olvasóközönség számára is. Ki kell emelni továbbá a mű átfogó jellegét, mert ez teszi lehetővé, hogy szinte közgazdasági lexikonként használhassák az érdeklődők. Végül erényei közé sorolható az egyes kérdések lényegre törő és praktikus megközelítése, amely a gyakorlatban is hasznos olvasmánnyá teszi a Közgazdaságtant.

Hivatkozás: https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero