Budai Balázs Benjámin

Az e-közigazgatás elmélete


Fogalmak, definíciók

 
3E
effeciency = hatékonyság, effectivity = hatásosság, és economy = gazdaságosság.
Belső benchmarking
Házon belül tevékenységek, folyamatok benchmarkolását jelenti. Azaz azon teljesítmények és mutatók azonosítása és mérése, melyek jó például szolgálhatnak más területek, részlegek javításához. Eredménye nem csupán a belső folyamatok optimalizálása, hanem a belső kommunikáció megindulása, ezáltal a szervezet dinamizálása.
Benchlearning
A benchmarking azon változata, melynek során az egymástól tanulást helyezik előtérbe az egymással versenyzés helyett. A kölcsönös segítségnyújtás révén ér el előnyöket a szervezet. Öt részből álló folyamat: tervezés – gyűjtés, mérés és összehasoníltás – analizálás – adaptáció – értékelés, visszacsatolás és ismétlés.
Benchmarking
Egzakt méréseket, összehasonlítás alapú értékelést tartalmazó rendszer, melynek során a szervezet összehasonlítja saját teljesítményeit a versenytársak teljesítményével.
BSc
BSc (Balanced Scorecard) – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer. Olyan stratégiaalkotási és végrehajtási eszköz, mellyel mérhető és megvalósítható célrendszerré lehet bontani a szervezeti stratégiát, függetlenül annak méretétől. Segítségével kiderül, hogy miként teremthető érték, milyen területeken kell javítani a képességeket, valamint milyen befektetésekre van szükség – az emberek, a rendszerek és az eljárások terén – a jövőbeli teljesítményjavítás érdekében.
CAF
Common Assessment Framework – Közös Értékelési Keretrendszer, melyet az Európai Minőségirányítási Alapítvány (EFQM) Kiválóság Modellje és a németországi Speyer Közigazgatástudományi Egyetem modellje alapján készítettek. A CAF az EFQM modell alapelveinek megismerésén és megértésén keresztül segít a közigazgatási szerveknek, hogy teljesítményüket mérve (és összehasonlítva korábbi eredményeikkel és más szervezetek jelen eredményeivel) hatékonyságukat és eredményességüket javítsák. Jelenleg érvényes 2006-os változatát Tamperében mutatták be. Eddig mintegy 1000 európai közigazgatási szerv használja intézménye hatékonyságának javítására.
Deming-ciklus
Walter Shewhart 1930-ban körvonalazódott ciklusa, mely a tervezés (Plan), megvalósítás (Do), ellenőrzés (Check) és beavatkozás (Act) szavak kezdőbetűiből kapta elnevezését. Ennek ellenére Deming-ciklusként terjedt el a szakirodalomban, dr. W. Edwards Deming előadásai és publikációi hatására.
EFQM
European Foundation for Quality Management – Európai Alapítvány a Minőségirányításért Modell. Egy olyan általános szervezeti működési rendszermodell és menedzsmenteszköz, amelynek segítségével objektíven és átfogóan feltárhatjuk bármely szervezet hiányosságait, összehasonlíthatjuk a különböző szervezetek működésének színvonalát, szinte minden területen.
Elégedetlen ügyfél
Az az ügyfél, akinek kimondatlan vagy kimondott igényei nem teljesülnek.
Folyamati vagy általános benchmarking
Feltétele, hogy a szervezet tevékenységét izolált folyamatokra bontsuk le. Össze lehet hasonlítani az inputhoz kapcsolódó folyamatokat, a transzformációt, valamint az outputot, de vizsgálhatjuk magát az integrált irányítási folyamatot is. A folyamati benchmarking az a terület, melyet „szervezeti reformok” idején elővesznek, és az újjászervezést gyakran itt kezdik.
Funkcionális vagy területi benchmarking
Adott területen vezető funkcióban lévők összehasonlító elemzése, értékelése. Lehetőségeit szűkíti, hogy a jó mintául szolgáló funkcionáriusok számára megterhelő lehet, hogy folyamatosan hozzájuk mérik magukat.
Innovációs Szakértői Hálózat
A közigazgatási hivatalok vezetőinek delegáltjaiból álló szerveződés, mely segíti a Közigazgatási Innovációs Csomópontot (KINCS).
ISO
International Organization for Standardization – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet – több mint 100 nemzet szabványainak nemzetközi szövetsége. Központja Genfben (Svájc) található.
ISO 9001
Az ISO 9001 összefoglalja a szervezet szabványos működésének minőségügyi követelményeit, és deklarálja az ezekhez rendelt mutatókat. Rögzíti a képzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos kötelezettségeket, meghatározza annak rendszerét, előírja tervszerűségét. A sikeres audit így garantálja, hogy a szervezet a törvényi előírásoknak megfelelő, szervezett és teljes körűen dokumentált.
Kimondatlan igények
Maguktól értetődő, természetesnek vett elvárások, melyek kielégítése nem elégedettséggel, hanem az elégedetlenség hiányával jár együtt. Ha a kimondatlan igények nem teljesülnek, akkor azt az ügyfél katasztrófaként éli meg, ami sok esetben visszafordíthatatlan lemondást jelent a szolgáltatásról.
Kimondott igények
Olyan igények, melyeket az ügyfelek külön jeleznek.
KINCS
Közigazgatási Innovációs Csomópont – olyan adatbázis, mely a máshol is hasznosíthatónak ítélt szervezet- és működéskorszerűsítési, minőségfejlesztési eredmények disszeminációját segíti.
Látens igények
Olyan igények, melyek az ügyfélben nem tudatosulnak eleinte, azt gyakran nem is várják el, de ha mégis teljesülnek, akkor meglepő elragadtatottságban lesz részük (a hivatalnokoknak is). A látens igények azonban veszélyesek, mert könnyen kimondott, majd kimondatlan igényekké transzformálódhatnak.
Magyar Közigazgatási Innovációs Térkép
A Közigazgatási Innovációs Csomópont (KINCS) legjobb gyakorlatait megjelenítő térképi ábrázolás.
Maradéktalanul elégedett ügyfél
Az az ügyfél, akinek az általa megjelölt igényeken túl valamilyen többletet is nyújtunk, akár csak gesztus szintjén is.
MBO
Management by Objectives – Célközpontos vezetés.
Minimálisan elégedett ügyfél
Az az ügyfél, akinek a kimondatlan és kimondott igényei egyaránt teljesülnek.
Minőségbiztosítás
Inputot, tranzakciót és outputot egyaránt vizsgáló, folyamatra fókuszáló eljárás. A minőségirányítás azon része, amely a bizalomkeltésre fókuszál úgy, hogy a minőségi követelmények teljesülnek.
Minőség-ellenőrzés
Outputot (árut vagy szolgáltatást mint végterméket), annak minőségét vizsgáló eljárás.
Minőségi körök
A minőségi körök az azonos szakterületen dolgozó szakemberek olyan önkéntes szerveződései, ahol együtt tárják fel a szervezet problémáit és igyekeznek rá közösen megoldást találni. A minőségi körök a szervezet minőségi működésének alapvető egységei, a minőség iránti elkötelezettség kezdeti alakzatai.
Minőségirányítás
A működés egészére, a teljes szervezetirányításra kiható minőségorientált eljárás.
PDCA
Plan (tervezés) – Do (megvalósítás) – Check (ellenőrzés) – Act (intézkedés) (lásd: Deming-ciklus).
Six Sigma
A Hat szigma olyan statisztikai szemléletű vállalatirányítási módszer és minőségjavító program, mely öt nagyobb lépésben (meghatározás, mérés, elemzés, fejlesztés, ellenőrzés) javítja és fejleszti a vállalati folyamatokat.
Teljesítménymenedzsment
A teljesítménymenedzsment több, mint mérés: a szervezet dolgozóinak kompromisszuma abban, hogy mit kell tenni ahhoz, hogy a szervezet céljai megvalósuljanak. Ezek a folyamatok a szervezet felelősségén túl az egyének felelősségére is rávilágítanak, azaz az egyéni teljesítményértékelés becsatornázható (becsatornázandó) a szervezeti teljesítményértékelés rendszerébe.
TQM
Total Quality Management – Teljes körű minőségirányítás: „A szervezet olyan irányítási koncepciója, amelynek központjában a minőség áll; amely összes tagjának részvételén alapszik; amely azt célozza, hogy hosszú távon sikert érjen el a vevő megelégedettsége révén és hasznára legyen a szervezet összes tagjának és a társadalomnak.”
Verseny-benchmarking
A közvetlen versenytársak benchmarkolását jelenti. A szervezet módszereit, munkafolyamatait hasonlítja össze a versenytársakéval. Ezáltal kvázi piackutatás is történik, hiszen a szervezet el tudja helyezni magát a piacon, értékelni tudja saját versenyképességét, stratégiát építhet gyengeségeire, veszélyeire, erősségeire és lehetőségeire. A közigazgatás területén a versenybenchmarking nemzetközi viszonylatban értelmezhető.

Az e-közigazgatás elmélete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 785 2

A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.

Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja

A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.

Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.

Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave