Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Budai Balázs Benjámin

Az e-közigazgatás elmélete

Kérdések, feladatok

 
  1. Miért jelentősek a jogszabályok az e-közigazgatás megvalósulása szempontjából?
  2. Mi az e-közigazgatási jogszabályok célja?
  3. Az információs társadalmat milyen jellegű jogszabályok szolgálják?
  4. Mutassa be a Verebics-féle informatikai jogi piramist!
  5. Mit jelent a koregulatív jogalkotás? Miért jelentős?
  6. Beszélhetünk-e e-jogokról?
  7. Miért dominálnak a rendeletek az e-jogoknál?
  8. Melyek az e-jogviszonyok közös jellemzői?
  9. Melyek az Európai Közösség Alapító Szerződéséből fakadó szabályozási területek?
  10. Mutassa be az informatikai jogi prizmát!
  11. Milyen részekre oszthatók az e-közigazgatási jogszabályok?
  12. Milyen csoportokra oszthatók az EU nagyobb információs társadalmat szolgáló stratégiái, milyen dokumentumokat sorolna az egyes korszakokhoz?
  13. Miért volt jelentős a Bangemann-jelentés?
  14. Miért jelentősek a Kutatási Keretprogramok?
  15. Milyen kiemelt céljai voltak az eEurope stratégiának?
  16. Mit jelent a 12+8-as lista? Miért érvényes nálunk: 12+8=27?
  17. Melyek a CLBPS ügyintézési szintjei?
  18. Melyek a 2005 utáni időszak főbb elvei a stratégiaalkotás szempontjából?
  19. Milyen társadalmi prioritásokat határoz meg az i2010-es stratégia? Mit jelent, és miért fontos az „inkluzív Európa” gondolata?
  20. Milyen csoportokra oszthatjuk az elmúlt két évtized stratégiáinak hívószavait?
  21. Milyen hívószavak találhatók az infrastruktúra-csoportban?
  22. Milyen hívószavak találhatók a szabályozás- és infrastruktúra-csoportban?
  23. Milyen hívószavak találhatók a tartalomcsoportban?
  24. Milyen hívószavak találhatók a felhasználók csoportban?
  25. Mutassa be a hazai stratégiák fejlődésének útját!
  26. Melyek az információs társadalmi stratégiák ismérvei?
  27. Milyen dimenziók mentén, hogyan alakulnak az e-közigazgatás 2010 stratégia hangsúlyos területei?
  28. Melyek az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei?
  29. Milyen kategóriákat különböztet meg a Ket. a kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás vonatkozásában?
  30. Hol kell a hatóságnak tájékoztatást adnia az ügyfél számára?
  31. Milyen jogi következményei vannak az üzemzavarnak?
  32. Mi kapott helyet a Ket. X. fejezetében?
  33. Mi az információs önrendelkezési jog és az információszabadság tárgya?
  34. Melyek az adatvédelem és az elektronikus információszabadság alapelvei?
  35. Mit jelent a célhoz kötöttség az Infotv.-ben?
  36. Hogyan kell közzétenni a közérdeklődésre számot tartó adatokat?
  37. Milyen minősített adattípusokat különböztetünk meg?
  38. Melyek az adatkezelési cselekmények?
  39. Mit tartalmaz az adatkezelési nyilvántartás?
  40. Milyen azonosítási SZEÜSZ-öket ismer?
  41. Melyek az Eat. alapelvei a közigazgatási aláírások vonatkozásában?
  42. Milyen aláírástípusokat nevesít a KEAR?
  43. Melyek az Ioptv. tervezetének koncepcionális javaslatai, alapelvei?
  44. Milyen fogalmakat használ az Ioptv. tervezete?
  45. Mi az EÜF feladata az interoperabilitás vonatkozásában?
  46. Milyen lehetőségek nyílnak alsóbb szinteken a normaalkotásra?
  47. Miért fontos az informatikai stratégia az alsóbb szinteken?
  48. Mit jelent a dereguláció?
  49. Miért fontos a dereguláció az e-közigazgatás kialakításánál?
  50. Miért specifikus az e-közigazgatás jogi környezete?
Az e-közigazgatás elmélete

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 785 2

Gazdaság

A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.

Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja

A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.

Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.

Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave