Budai Balázs Benjámin

Az e-közigazgatás elmélete

Nemzetközi trendek, tendenciák

Pillanatnyilag a világ több országában számos kormányzati kezdeményezés irányul a nyílt forráskódú szoftverek támogatására, sikeres projektek bizonyítják a konstrukció előnyeit. Az európai uniós szintű kezdeményezések mellett számos országban szervezik újra nyílt forráskódú szoftverekre alapozva a közintézményi infrastruktúrát. Németországban a Bundestag mellett számos minisztérium, önkormányzat502 cserélte le infrastruktúráját Linux-alapúra, a francia kormány az információs társadalom és az e-közigazgatás fejlesztését célzó törvényjavaslatban egyenesen csak ott engedélyezné a kormányzati intézmények számára zárt forrású szoftverek használatát, ahol nincs szabad alternatíva. Spanyolországban egy teljes tartomány tért át a Linux használatára, Izraelben a Knesszet egy olyan rendelkezést hozott, amely szerint biztonsági és költségtakarékossági okokból a kormányzati szervek csak különleges esetben, a pénzügyminisztérium felhatalmazásával térhetnek el a szabad szoftverek használatától. Az ausztrál kormánytól kezdve, a saját „hivatalos” Linux-disztribúciót kifejlesztő Kínán, Dél-Koreán át (ahol a tapasztalatok szerint a Linux teljes körű kormányzati és oktatási alkalmazása 80%-os megtakarítást eredményezett) Japánig, Indiáig, és a skandináv országokig bezárólag számos további példát sorolhatnánk.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 785 2

Gazdaság

A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.

Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja

A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.

Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.

Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero