Az e-közigazgatás elmélete
Fogalmak, definíciók
Adatbiztonság | Az adatbiztonság – az adatok jogosulatlan megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és eljárások együttes rendszere. |
Adatvédelem | Az adatok kezelése során, azok meghatározott csoportjára vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése. |
Államtitok | Az az adat, amely törvény által felsorolt államtitokkörben meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő kétséget kizáróan megállapította, hogy az adat érvényességi idő lejárta előtti illetéktelen felhasználása, nyilvánosságra hozatala, a jogosult számára hozzáférhetetlenné tétele a Magyar Köztársaság érdekeit valamilyen szempontból sértené. Az államtitok érvényességi ideje 90 év is lehet. |
Botnet | Együttműködő, csoportosan távvezérelhető botok (önálló működésre képes szoftverek, appletek) hálózata. |
CIIP | Critical Informations Infrastructure Protection – Kiemelt információs infrastruktúrák védelme (pl. ICT hálózatok és csomópontjaik, bank, pénzátutalás, biztonsági rendszerek). |
CIP | Critical Infrastructure Protection – Kritikus infrastruktúrák kiemelt védelme (pl. közművek, energetika, energiaellátás stb.). |
Crack program | Jelszófeltörésre írt program. |
DDoS | Distributed Denial of Service: Megosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadás: egy informatikai szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, túl nagy mennyiségű kérés kiszolgálását kényszerítve a szolgáltatás szerverére. |
DoS | Denial of Services, szolgáltatásmegtagadással járó támadás: egy informatikai szolgáltatás teljes vagy részleges megbénítása, túl nagy mennyiségű kérés kiszolgálását kényszerítve a szolgáltatás szerverére. |
EDE | Egyéni Digitális Esély – Mérőszám a felzárkózási esély mérésére az IKT-alkalmazások vonatkozásában. |
Informatikai biztonság | A szervezeti tevékenységek informatikai összetevőinek a célok eléréséhez szükséges megfelelő állapotban tartása. |
Information warfare (IW) | Információs hadivselés. ICT-alapú támadások, melyek a hálózatok biztonsági réseinek kihasználására irányulhatnak, üzleti-, társadalmi- vagy politikai haszonszerzés, fenyegetés céljából. |
Inkluzív | Bevonó, bevonásra törekedő. |
Kriptográfia | Titkosítás. |
Netikett | Önszabályozó (korregulatív jellegű) magyar viselkedési szabályegyüttes az internetezés hőskorából. |
Phishing | Adathalászat – Információgyűjtés a weben – többnyire – tisztességtelen eszközök használatával, visszaéléssel. |
PPP | Public-Private Partnership – A gazdasági fejlődést segítő feladatok elvégzésének olyan kooperációs megoldása, ahol a hagyományosan állami vagy önkormányzati feladatnak számító – főként infrastrukturális – beruházásokat magántőke bevonásával valósítják meg. |
Social Phishing | Közösségi oldalakon történő adathalászat. |
Spyware | Kémprogram. |
Szájberháború / cyberháború | Virtuális térben (interneten) zajló háború, ahol a hadviselő felek egymás rendszerét próbálják megzavarni, tönkretenni. |
Szolgálati titok | Olyan adat, melynek az érvényességi idő lejárta előtti megszerzése vagy felhasználása, nyilvánosságra hozatala sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza feladat- és hatáskörének befolyástól mentes gyakorlását. A szolgálati titok érvényességi ideje legfeljebb 20 év lehet. |
Tűzfal | Egy olyan kiszolgáló számítógép vagy program, amelyet a lokális és a külső hálózat közé, a csatlakozási pontra telepítenek, hogy a jogosulatlan behatolásokat megakadályozzák, ugyanakkor ellenőrizzék a kifele menő forgalmat. |
Üzleti és banktitok | Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldási mód vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik. A törvény kimondja, hogy tisztességtelen módon ilyen üzleti titkot megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni, illetve nyilvánosságra hozni tilos. |
Vendor lock-in | Gyártófüggőség. Amikor a megrendelt termék módosítása és fejlesztése csak az eredeti gyártótól várható. Ha megveszek egy adott típusú (nem nyílt forráskódú) szoftvert, akkor a szoftver gyártójának válók függőjévé a későbbiekben. A platformcsere ezekben az esetekben aránytalanul drága lehet. |
Zombi | Keresőprogramok a neten pásztázva keresik a sebezhető számítógépeket. Ha ilyet találnak, azt megfertőzik, és rejtett támadóprogramot helyeznek el rajtuk. Így ezek a gépek – akarat nélküli zombiként – képesek DoS, és DDos támadásokban részt venni. |
Tartalomjegyzék
- Az e-közigazgatás elmélete
- Impresszum
- Köszönetnyilvánítás – előszó helyett
- Előszó a harmadik – átdolgozott – kiadáshoz
- Általános rész
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- Az új közmenedzsmenten innen és túl
- A szolgáltató állam felé vezető út mérföldkövei
- A szolgáltató állam közigazgatásának funkciói, főbb szolgáltatásai és szolgáltatási elvei
- A szolgáltató állam ügyfele
- Az e-közigazgatás axiomatikus megközelítése
- Ez e-közigazgatás tudományos diskurzusa
- Az e-közigazgatás kialakításának előnyei
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Fogyasztóorientált szolgáltatások kialakítása
- Fokozottabb gazdasági fejlődés
- A közigazgatási reform gyorsulása
- Az állam és az állampolgárok kapcsolatrendszerének javulása, átfogó társadalmi célok könnyebb elérése
- Hatékonyabb, nyitottabb helyi igazgatás
- A kormányzás hatékonyságának javulása hosszú távon
- Az e-közigazgatás kialakításának hátráltató tényezői
- Összefoglalás – 10 megállapítás napjaink modern államának kihívásairól
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Az állam szerepének, feladatkörének hangsúlyváltozása
- II. Az e-közigazgatás társadalmi „indoka”: az információs társadalom
- Közgazdasági megközelítések
- Technológiai megközelítések
- Szociológiai megközelítések
- Politológiai megközelítések (a közvetlen demokrácia utópiái)
- Történeti megközelítések
- Szintetizáló megközelítések
- Az információs társadalom tényezői, jellemzői
- Az információs társadalmi átalakulás mérése: indikátorok
- Összefoglalás – Megállapítások az információs társadalom követelményeiről az e-közigazgatás tükrében
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Közgazdasági megközelítések
- I. A modern, szolgáltató állam és az e-közigazgatás
- Különös rész
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- Mi a tudás?
- A tudásmenedzsment folyamata, kézenfekvő gyakorlati eszközei, megvalósítása
- A közigazgatási tudásmenedzsment első lépései
- Hogyan mérhetjük a szervezeti tudást – indikátorok
- Tudásbázisok a közigazgatásban
- A közigazgatási adatvagyon tudásalapú újragondolása: a szemantikus web
- Összefoglalás – 10 érv a tudásmendzsment e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk ezzel a témával?
- IV. Minőségirányítás és teljesítménymenedzsment az elektronikus közigazgatásban
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- Elégedett ügyfél?
- Minőség-ellenőrzéstől a minőségirányításig
- Benchmarking/Benchlearning és a minőségi körök
- Hat szigma (Six Sigma) minőségfejlesztési rendszer
- TQM
- EFQM kiválóság modell
- CAF modell
- ISO 9001
- A versenyszférából adaptált megoldások kritikája és az arra adott válaszok
- A közigazgatási minőségirányítás fejlődése
- Közigazgatási minőségirányítás Magyarországon
- Teljesítménymenedzsment és az elektronikus közigazgatás
- BSc (Balanced Scorecard) – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer
- Többet árthatunk, mint használhatunk?
- Összefoglalás – 10 érv a minőségbiztosítás e-közigazgatási alkalmazása mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Miért foglalkozunk a témával? Miért fontos a minőség?
- V. Új közigazgatási szerkezet: regionalizmus és kistérségek szerepe az e-közigazgatás kialakításánál
- VI. Az e-közigazgatás jogi környezete
- Miért foglalkozunk az e-közigazgatás jogi környezetével?
- Dereguláció
- Markáns EU-stratégiák és kapcsolódó jogszabályaik
- Hazai „adaptációk” és infokommunikációs jogszabályok
- Az e-közigazgatási stratégiaalkotás szerepe alsóbb szinteken
- Az elektronikus közigazgatási eljárás hazai szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az eljárás megindítása
- Az elektronikus beadvány érkeztetése
- A hatóság döntése
- Iratokba való betekintés
- Tájékoztatás
- Az elektronikus ügyintézéssel és az elektronikus tájékoztatási szolgáltatással szemben támasztott követelmények
- Hatósági szolgáltatás
- Képviselet
- A kézbesítés különös szabályai
- Üzemzavar
- Az elektronikus és hagyományos ügyintézés kapcsolata
- Az adatvédelem és az elektronikus információszabadság szabályozása
- A közigazgatási azonosítás és hitelesítés szabályozása
- Az elektronikus ügyintézési közszolgáltatások nyújtásának feltételei
- Az interoperabilitás és hazai szabályozása
- Összefoglalás – 10 tézis az e-közigazgatás jogi környezetéről
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- VII. Back office (A hivatali munka hátterének horizontális és vertikális megközelítése)
- A back office helye (megoldástérkép)
- Back office folyamatok
- A térinformatika szerepe az e-közigazgatásban
- Az e-közigazgatási szolgáltatási közmű
- Interoperabilitás
- A nyílt forráskód szerepe a közigazgatásban
- A digitalizáció mint az e-közigazgatási átállás feltétele
- Azonosítás
- Biztonsági kérdések
- Összefoglalás – 10 jellemző megállapítás az e-közigazgatási back office-ról
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- A back office helye (megoldástérkép)
- VIII. Front office megoldások, avagy az új média használata a közigazgatásban
- CRM
- Portál
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Alapkövetelmények
- Elérhetőség, alapjellemzők
- Általános alapfunkciók
- Portálfunkciók
- Az áttekinthetőség biztosítása
- Funkcióválasztás
- Tartalomprioritás
- Ügyfélkapcsolat
- W3C WAI ajánlások
- KIETB 19. számú ajánlása
- Települési funkciók, településmarketing
- Előtörténet – generációk a közigazgatási weboldalaknál
- Intézményi adatközzétételi kötelezettségek és ezek megoldási lehetőségei az új média eszközeivel
- E-ügyintézés mint önálló tematikus egység a hivatali portáloknál
- Portálszervezés
- Mobil csatornák (az SMS-től a mobil applikációkig)
- DiTV
- Összefoglalás – 10 érv az integrált e-közigazgatási front office mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- IX. Csúcstechnológia a közigazgatásban
- Miért indokolt a csúcstechnológia alkalmazása a közigazgatásban?
- M-közigazgatás (M-gov)
- Helyzettudatosságra épülő technológiák és szolgáltatások a közigazgatásban
- T-közigazgatás (T-gov)
- Szimulációs 3D ügyfélfogadás
- Összefoglalás – 10 érv a csúcstechnológiák használata mellett
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- X. Atipikus megoldások…, adaptálandó üzleti módszertanok és közmenedzsmenteszközök az e-közigazgatásban
- WorkOut
- BPR
- Outsourcing
- ASP/SaaS
- Elektronikus piacterek
- Atipikus foglalkoztatás az e-közigazgatásban
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- Távmunka
- Az egyes rugalmas munkavállalási formák előnyei és hátrányai
- A rugalmas munkavállalási formák alkalmazásának feltételei
- A rugalmas munkavégzési formák jogszabályi háttere, különös tekintettel a távmunka szabályozására
- Távmunkában végezhető e-közigazgatással összefüggő munkakörök
- Csoportos távmunkavégzés
- A rugalmas munkavállalási formák rendszerezése
- IT-mentorálás és ügysegédlet
- Összefoglalás – 10 adaptálandó (vagy erősítendő) üzleti eredetű módszertan
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- WorkOut
- XI. Az e-közigazgatás gyenge pontjai
- Information warfare
- Adatbiztonsági és adatvédelemi kockázatok
- Redundancia
- Finanszírozási problémák
- A képviselet hiánya a végrehajtó hatalomban
- Intézményrendszer vs. intézményrendszertelenség, politikai kultúra vs. politikai kulturálatlanság
- A jogszabályok szankcionálatlansága – leges imperfectae
- Humán faktor
- Bizalomhiány
- Összefoglalás – 10 e-közigazgatási buktató
- Fogalmak, definíciók
- Kérdések, feladatok
- Irodalom
- Information warfare
- XII. Az információs társadalom mérésének eszközei Melléklet
- III. A tudásmenedzsment szerepe az elektronikus közigazgatásban
- A szerzőről
- Rektori ajánlás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 785 2
A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi. Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben:
az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket. Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel
és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető. Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár Szegedi Tudományegyetem,
az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke
Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero