Budai Balázs Benjámin

Az e-közigazgatás elmélete


Fogalmak, definíciók

 
Alapírástudás
Az olvasás és írás képessége. Az internetes böngészés és navigálás is szövegalapú. Az olvasás és írás alapképessége nélkül a világháló használata gyakorlatilag lehetetlen.
Adaptív írástudás
A felhasználók azon képessége, mellyel folyamatosan követik a technológiai innovációkat, kihasználják az újítások adta lehetőségeket.
ASPA- UNDPEPA E-government index
Olyan e-kormányzati felkészültségi index, melynek nóvuma, hogy nem csupán az ország teljesítményét, hanem fejlődési potenciálját is méri egy viszonylag tágabb kontextusban.
Átbillenési pont
Az a kritikus mennyiség, ahonnan kezdve információs társadalomról beszélhetünk. Az ehhez tartozó kategóriákat és mennyiségeket Z. Karvalics László fogalmazta meg.
BEGIX
Balanced e-government Scorecard Index. A BEGIX lényege, hogy a hagyományosan mért mérőszámokat szisztematikusan foglalják egy új rendszerbe, mely külön mutatja az e-kormányzati szolgáltatások hasznosságát, hatékonyságát, átláthatóságát és a szolgáltatásokban való részvétel arányát.
CLBPS E-government index
Kormányzati önbevallásra épülő, a 12+8 szolgáltatást és azok szintjeit vizsgáló, összehasonlító mutatószám.
Dataszmog
Az információs társadalom anomáliáinak egyike, miszerint egyre több információt érünk el, melyek közül egyre nehezebb kiválasztani a valódi, minket érintő információkat.
DIDIX
Digitális megosztottság index (Digital Divide Index). Négy kockázati faktor (jövedelem, képzettség, kor, nem) tükrében mutatja meg az internet-hozzáférési és -használati eltéréseket a társadalom átlagához képest. A mutatószám a vizsgált (veszélyeztetett) csoportok arányát viszonyítja a teljes populációhoz. Minél alacsonyabb a 0 és 100 közötti értéket felvevő mutatószám, annál nagyobb szakadékról beszélünk.
Digital divide, e-gap!
Digitális szakadék, digitális egyenlőtlenség. Az információs társadalomban kialakuló rés, szakadék, egyenlőtlenség, mely az IKT-eszközökhöz hozzáférők és nem hozzáférők között, majd a hozzáférés minősége mentén alakul ki. Több dimenzióban vizsgálhatjuk e töréseket.
Digitális írástudás index
Komplex, négy készséget felhasználó mutatószám. Megmutatja, hogy egy adott ország állampolgárai milyen szinten kezelik az infokommunikációs eszközöket, milyen magabiztosan tudnak műveleteket végrehajtani a számítógépen, illetve a virtuális térben.
DOI
Digital Opportunity Index – Digitális lehetőség index. A DOI az első olyan nemzetközileg is elfogadott index, mely az országok infokommunikációs technológiáinak használati és hozzáférési adatairól ad összemérhető kimutatást évről évre.
e-learning index
Egy adott ország e-learning alkalmazásainak elterjedtségét mutató, információs társadalmi felkészültséget tükröző mutatószám.
Endogén változók
Az indexek belső változói.
Exogén változók
Háttérváltozók, az indexek külső változói.
Foglalkozási írástudás
A munkahelyzetekben való részvételhez szükséges tudás, az adott feladatok elvégzéséhez szükséges szakmai, kommunikációs ismeretekkel.
Funkcionális írástudás
Az olvasott szöveg megértése. A funkcionális analfabétizmus elsősorban a felhasználó anyanyelvével kapcsolatban merül fel (nem azt értelmezi, amit olvas). Újabban az idegen nyelvek ismeretének egyik mérőszámaként is használják.
IAP
Information Age Partnership. Az elsősorban a piac felől közelítő módszer egyik fő újdonsága, hogy magát a piacot is bevonja külön egységként az elemzésbe, az egyének, a gazdaság és a kormányzat mellett. Másik nóvuma, hogy az infrastrukturális, használati és felkészültségi mutatók mellett azokat az egyéb hatásokat is figyelembe veszi, melyek az adott gazdaság információs társadalmi érettségét közvetlenül befolyásolják.
INEXSK
Infrastructure, Exprerience, Skills, Knowledge; A Robin Mansell és Uta Wehn nevéhez fűződő módszertan nevének rövidítése az infrastruktúra, tapasztalat, készségek és tudás együttes hatásának vizsgálatát takarja. Az összetett eljárás egy szerkezeti képet ad. Célja annak bemutatása, hogy az infrastruktúra, a tapasztalatok, a készségek és a tudás miként járul hozzá a tudás alapú gazdaság fejlődéséhez. A grafikus formában megjelenő dinamikus vázlat a vizsgálati tényezőket logikai rendszerben ábrázolja.
Infokommunikációs használati index
Az internet használatának nagyságát, gyakoriságát, helyszínét és felhasználói célját mutató viszonyszám.
Információs írástudás
A megtalált információk kontextusba helyezésének, értékelésének és feldolgozásának összességét takarja.
ISI
Információs Társadalom Index (Information Society Index).
Az IDC (International Data Corporation) cég indexe egy jó évtizede vizsgálja 66 ország hozzáállását az infokommunikációs technológiák elfogadásával, használatával kapcsolatban. Az index négy alindexbe tömörít 15 változót.
Korosztályi lejtő
Olyan, időben elnyúló folyamat, mely azt mutatja, hogy minél idősebb a társadalom vizsgált korcsoportja, annál kisebb az IKT-eszközök iránti használati hajlandósága.
Médiaabúzus
Média-túladagolás. Egyre több médiumból, egyre többet fogyasztunk.
NGO
Non-Governmental Organisations – Civil (nem kormányzati) szervezetek.
NRI
Hálózati felkészültség index (Networked Readiness Index)
Az NRI azt méri, hogy az egyes országok mennyire tudják kihasználni az infokommunikációs technológiák fejlődésével járó gazdasági-társadalmi előnyöket.
Technológiai vagy digitális írástudás
Az infokommunikációs eszközök és szoftvereik használatának képessége, mely alkalmassá teszi a felhasználókat arra, hogy valamilyen szinten kezeljék az információs társadalom infrastruktúráját, eszköztárát.
Tipping point
Lásd: átbillenési pont.
Új instituconalista irányzat
A hagyományos tőkeelemek helyett az emberi tudásra és a digitális térben lévő információkra helyezi a hangsúlyt. Hazai képviselői: Hámori Balázs és Szabó Katalin.
Value added services (VAS)
Értéknövelt szolgáltatások.
Value-chain
Értéklánc. Egy termék (szolgáltatás) előállítása során a kereskedelemben részt vevők nyereségelosztása, illetve azoknak a tevékenységeknek (szervezeteknek) a sora, amelyek részt vesznek egy termék vagy szolgáltatás fogyasztóhoz történő eljutásában.

Az e-közigazgatás elmélete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 785 2

A kormányzati modernizációt az új igazgatási technológia rutinszerű használatában látom: az informatika széles körű alkalmazásában, az elektronikus kormányzás elterjesztésében, tudatos használatában. A közigazgatás-tudományi szakma nagyjából egyetért ezzel, azonban az elektronikus eszközök alkalmazása sokszor az elméleti alapok ismerete nélkül történik. A BCE Közigazgatástudományi Karán, a volt Államigazgatási Főiskola Közigazgatás-szervezési Tanszékén a majd egy évtized alatt felhalmozott, és ebben a könyvben bemutatott, rendszerezett információmennyiség láttán joggal érezhetjük, hogy egy új tudományos módszertani szakterület elméleti megalapozásának lehetünk szemtanúi.

Prof. Dr. Lőrincz Lajos †, az MTA rendes tagja

A közigazgatás történetében mindig voltak nagy állomások, paradigmaváltások, amelyek után a közigazgatás fogalma új értelmet nyert. Vagy a feladatok, a funkciók, vagy az apparátus, de leginkább a technológia, a módszerek változtak, modernizálódtak, fejlődtek. Napjainkban valamennyi tényező intenzív, erőltetett változtatása zajlik egy új környezetben: az információs társadalomban. Az elektronikus közigazgatás újraértelmezi a közigazgatás helyzetét, feladatát és eszközrendszerét. Ez a kiváló könyv Magyarországon elsőként vállalkozik arra, hogy a téma hazai diskurzusában feltérképezze és rendszerezze a vonatkozó ismereteket.

Prof. Dr. Máthé Gábor professor emeritus

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az információs társadalom felgyorsult világában a szolgáltató elektronikus közigazgatás kiépítése és fejlesztése mára már megkerülhetetlen kérdéssé vált. A könyv nemcsak szakkönyv, hanem fontos és érdekes információt nyújt minden érdeklődő számára. Sokoldalú megközelítéssel igyekszik bemutatni a nemzetközi, az uniós és a hazai helyzetet, annak eredményeivel és kihívásaival együtt. Rendszerező igényével egy új, kialakulóban lévő tudományterület tudományos alapkövének tekinthető.

Prof. Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár

Szegedi Tudományegyetem, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke, a Költségvetési Tanács elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-az-e-kozigazgatas-elmelete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave