Rechnitzer János, Smahó Melinda

Területi politika


A területi politika története, fejlődési szakaszai

Az állam az 1930-as évekbeli nagy gazdasági világválsággal kezdődően vált a nemzetközi, nemzeti és regionális közösségek gazdasági és társadalmi fejlődésének meghatározó szereplőjévé (Moulaert–Swyngedouw–Wilson 1988). Néhány országban már a 20. század első felében történtek „felülről vezérelt” kísérletek a területi kérdések kezelésére. Ezek azonban többnyire csak területi hatással bíró egyedi beavatkozások voltak, amelyek – az Egyesült Királyság kivételével – még nem álltak össze területi politikává. A területi politika szülőhazájának tartott Egyesült Királyságban Nagy-Britannia szénbányászatra, valamint hajó- és nehézfémiparra specializálódott északi régiói és kikötővárosai az 1920–30-as évek fordulójától kezdődően elveszítették versenyképességüket, miközben a délkeleti és közép-angliai régióban új iparágak – elektromos berendezéseket gyártó ipar, gépkocsi- és repülőgép-ipar – indultak növekedésnek. 1921–1951 között 2,1 millió ember vándorolt az északi területekről (Észak-Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország) a déli régiókba, munkát és megélhetést keresve. Az új növekedési központokba irányuló migrációt, letelepedést és a munkások átképzését kezdetben az állam is támogatta, ám mindezek következtében a népesség és az ipari termelés koncentrációja néhány nagyvárosban – Londonban, Birminghamben és Manchesterben – olyan méreteket öltött, ami már veszélyeztette városi funkcióik ellátását (Horváth 1998; Kóródi 1972).

Területi politika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 829 3

A területi politika mint az egyik új közpolitika arra hivatott, hogy állami és különféle közösségi szintekről megoldásokat ajánljon a területi erőforrások legkedvezőbb hasznosítására s egyben a különbségek mérséklésére. A mű komplexen vizsgálja a területi folyamatokba való beavatkozások elméleti és gyakorlati rendszereit. Szakszerű és alapos eligazítást nyújt a (leendő) szakembereknek a térbeli gazdasági és társadalmi folyamatok megértéséhez és befolyásolásához, de nagy haszonnal forgathatják azok a laikusok is, akik a területi adottságok, erőforrások alakításában valamilyen módon szerepet vállalnak.

Glatz Ferenc

az MTA volt elnöke

Hazánkban, de Európa más országaiban is, egyre növekednek a területi-társadalmi különbségek - nem kevés feszültséget keltve. E különbségek mérséklése az Európai Unió és az egyes tagországok részéről kiemelten fontos célkitűzés. A jelentős közösségi ráfordítások eredménye azonban szerény, mert a szakpolitika ritkán ismeri azoknak a térfolyamatoknak az új típusú törvényszerűségeit, melyekbe beavatkozik, és a tudományos alapkutatás sem gyakran jut el az eredmények alkalmazhatóvá tételéhez. E hiánypótló mű kiváló kombinációja a térfolyamatok alapos feltárásának és a fejlesztési politika megújításának.

Enyedi György

az MTA rendes tagja

Hivatkozás: https://mersz.hu/rechnitzer-smaho-teruleti-politika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave