Hardi Tamás

Duna-stratégia és területi fejlődés

A folyó lehetséges szerepe a régió területi fejlődésében


Határviták a Dunán napjainkban

A Duna folyó egyik legfontosabb jellegzetessége tehát, hogy a folyó használatának kérdései nemzetközi viszonylatokban merülnek fel, s így értelemszerűen államok közötti konfliktusokat is involválhatnak. Hozzá kell tennünk, hogy ezek a problémák más folyók esetében is felmerülnek, s egyre fontosabb szegmensét alkotják a határvitáknak. A viták rendezése így a nemzetközi jog kérdései közé tartozik. A nemzetközi kapcsolatok szabályozása a folyók esetében nem annyira részletesen rendezett, mint a tengerjog esetében. A szabályozás elsősorban a hajózásra koncentrált, azt kívánta biztosítani a parti államok, esetleg további résztvevők számára. A tengerjogban az elmúlt ötven évben az egyéb, gazdasági célú hasznosítás (nyersanyagok kitermelése, használata, halászat) került a szerződések homlokterébe.22 A folyóknál még csak a kezdetén tart ez a folyamat, bár mind az ivóvíz-felhasználás, öntözés, energetikai felhasználás, szennyezés stb. növekvő szükséglete egyre fontosabbá teszi a kérdések nemzetközi szabályozásnak megteremtését. Elsőként 1815-ben a berlini kongresszus foglalkozott a hajózás kérdésével, előírva, hogy a parti államok közös szabályozásban rendezzék a hajózás ügyét. A hajózás szabadságának ügyét karolta fel számos megállapodás (mint az előző fejezetben láthattuk), de sokáig nem fejlődött a nem-hajózási célú használatra vonatkozó szabályozás (Salman–Uprety 2002). 1992-ben Helsinkiben született meg a „Határon Átnyúló Vízfolyások és Nemzetközi tavak Védelméről és Használatáról szóló Konvenció”, majd részben ezen alapult az ENSZ által 1997-ben kiadott „Konvenció a Nemzetközi Vízfolyások Nem-hajózási Célú Felhasználásának Jogáról”.

Duna-stratégia és területi fejlődés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 806 4

Nem sokkal azután, hogy Magyarország EU-elnökségének utolsó napjaiban, 2011. júniusában az Európai Unió Duna Stratégiáját deklarálták, felmerült az igény a Stratégia eredeti akcióterének lényeges mértékű kiterjesztésére, amely végül az Európai Duna Régió Stratégia kibővített elnevezéssel teljesedett ki. Ez a valamennyi part menti államot érintő törekvés egyértelműen aktuális, valós igényeket ölel fel, amelyeknek kielégítése azonban - a részes országok gazdasági és társadalmi struktúrájának különbözőségeit tekintve - kivételes felelősséget és multidiszciplináris felkészültséget igénylő feladat. A szerző tudományos-szakmai körökben ismert és elismert, széles körű felkészültsége, felelősségtudata, rendszerező képessége, szakszerű és világos nyelvezete hivatottá teszi őt arra, hogy a Stratégia hátterét illetően e nagy vállalkozás részesei számára lehetőséget nyújtson a szükséges tájékozódásra.

Berczik Árpád

az MTA rendes tagja

MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet

Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás hosszú évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi, történelmi és közösségépítési folyamatait. Az elemzéseit számos, a Duna mentén tett utazás, terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, így a leírtak mögött hely-, táj-, szervezetés emberismeret húzódik meg, ami még hitelesebbé teszi ezt a kiváló tudományos művet. Ajánlom a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben.

Rechnitzer János

a Széchenyi István Egyetem professzora

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/hardi-duna-strategia-es-teruleti-fejlodes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave