Hardi Tamás

Duna-stratégia és területi fejlődés

A folyó lehetséges szerepe a régió területi fejlődésében


Meg nem valósult tervek a dunai vízi út kibővítésére, összeköttetésekre

A Duna középső és alsó szakaszán számos olyan csatornaépítési terv született az elmúlt százötven évben, amely nem valósult meg. Számos ezek közül újra és újra előkerül mind a mai napig, bár megvalósulásukra reális esély nincs. Voltaképpen ezek általában olyan nagy ívű programokként fogalmazódnak meg, amelyek a gazdaság jelenlegi térszerkezetének javítására keresnek megoldásokat, illetve a Duna gazdasági potenciáljának kihasználását szeretnék javítani a víziút-rendszer hálózatosításának eszközével. Mai szemmel nézve sok terv ezek közül fantazmagóriának tűnik, hiszen ha az adott kor műszaki ismereteinek szintjén meg is valósítható, aránytalanul magas költséggel jár. Sok ötlet gyakorlati haszna ezekhez a költségekhez nem mérhető (pl. a Kolozsvártól Grazig terjedő belföldi vízi út elképzelése ásott csatornákkal [Kaján 2004]).30 Mint már említettük, olyan terveket is találunk, amelyek megvalósítása reális, sőt a víziút-hálózat kialakításához szükséges elképzelés lett volna, azonban a vasúti beruházások versenye, a geopolitikai viszonyok átalakulása nem tette lehetővé, hogy ezekhez a beruházásokhoz szükséges tőke s viszonylag hosszú (több évtizedes) tervezési és beruházási idő rendelkezésre álljon. Ugyanakkor számos tervet a különböző politikai kurzusok is elővettek, ezek mind a mai napig időről időre előkerülnek, persze csak a nagy általánosságok szintjén. A napjainkban felbukkanó tervek tehát nem új keletűek, szinte valamennyinek az előzményét megtaláljuk a 19. századi, 20. század eleji elképzelésekben. Nem szabad azonban valamennyit idejétmúltnak tekintenünk, még ha manapság nem is tűnnek reálisnak, hiszen változó körülmények között még hasznosak lehetnek a múltból származó tapasztalatok. Mindesetre a térségi fejlődésünk vizsgálatának egyik lehetőségét látjuk abban, hogy a vízi infrastruktúra kiegészítési kísérletei s azok megvalósulásának módjai hogyan függenek össze nagyrégiónk térszerkezetének alakulásával. A csatornatervezés intenzitásának időbeli változását figyelve azt láthatjuk (Hadfield 1986), hogy több jellegzetes nekilendülő időszak volt, amikor a tervek megszülettek, avagy felélesztették őket, általában a nagy gazdasági nekilendülések korszakában, de mint már mondtuk, az adott korban megalapozottnak tűnő tervek többsége sem valósulhatott meg idő és tőke hiányában.

Duna-stratégia és területi fejlődés

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 806 4

Nem sokkal azután, hogy Magyarország EU-elnökségének utolsó napjaiban, 2011. júniusában az Európai Unió Duna Stratégiáját deklarálták, felmerült az igény a Stratégia eredeti akcióterének lényeges mértékű kiterjesztésére, amely végül az Európai Duna Régió Stratégia kibővített elnevezéssel teljesedett ki. Ez a valamennyi part menti államot érintő törekvés egyértelműen aktuális, valós igényeket ölel fel, amelyeknek kielégítése azonban - a részes országok gazdasági és társadalmi struktúrájának különbözőségeit tekintve - kivételes felelősséget és multidiszciplináris felkészültséget igénylő feladat. A szerző tudományos-szakmai körökben ismert és elismert, széles körű felkészültsége, felelősségtudata, rendszerező képessége, szakszerű és világos nyelvezete hivatottá teszi őt arra, hogy a Stratégia hátterét illetően e nagy vállalkozás részesei számára lehetőséget nyújtson a szükséges tájékozódásra.

Berczik Árpád

az MTA rendes tagja

MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet

Az elkövetkező években a Duna lehet a kelet-közép-európai térség fejlődési övezetének generálója. Hardi Tamás hosszú évek óta kutatja a Duna-térséget, annak gazdasági, társadalmi, történelmi és közösségépítési folyamatait. Az elemzéseit számos, a Duna mentén tett utazás, terepmunka, szakmai együttműködés mélyítette el, így a leírtak mögött hely-, táj-, szervezetés emberismeret húzódik meg, ami még hitelesebbé teszi ezt a kiváló tudományos művet. Ajánlom a könyvet azok figyelmébe, akik tudni szeretnék, hogy mi volt a Duna-térség múltja, milyen sajátosságokat rejt a jelen, és mi várható a jövőben.

Rechnitzer János

a Széchenyi István Egyetem professzora

a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke

Hivatkozás: https://mersz.hu/hardi-duna-strategia-es-teruleti-fejlodes//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave