Muraközy László (szerk.)

20 év múlva

Vissza a jövőbe


rész. A kapitalizmus korai évszázadai

A Nyugatrómai Birodalom összeomlása után sok évszázad telt el, amíg az európai fejlődés olyan fokra jutott, hogy az áru és pénzviszonyok immár az egész társadalmat egyre jobban átfogva, az egyik alapvető jellemzőjévé váltak. Kisebb vagy nagyobb mértékben mindvégig jelen voltak a pénzviszonyok, de a korabeli gazdaság perifériáján, elsősorban a kereskedelemhez kapcsolódva, a városok és vásárok hálózatában koncentrálódva. Kezdetben ezek csak a „naturális gazdálkodás alapja fölött szövődött csereforgalom vékony szálai” (Weber, 1979, 349) voltak. A pénzügyi válságok értelemszerűen elkerülték a döntően naturális berendezkedésű feudális gazdaságot, de nem így a kialakuló tőkés gazdaságot. Az első terület, ahol hatalomra jutott a kapitalizmus, Hollandia volt. Amszterdam az 1600-as évektől az új gazdasági világ középpontjává vált, s csak a következő évszázad második felében vette át tőle ezt a szerepet Anglia.19 A kapitalizmus uralmával a gazdaság mellett a politikai szinten is nagy változás következett be. Az állam immár az új rend szolgálatában áll, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással egyengetve fejlődését. „A kapitalizmus csak akkor győz, amikor az állammal azonosul, amikor maga lesz az állam. Első nagy korszakában, az itáliai városállamok (Velence, Genova és Firenze) fénykorában a hatalom a pénzarisztokrácia kezében összpontosult. A 17. századi Hollandiában a régensek arisztokráciája az üzletemberek, a kereskedők és a pénzkölcsönzők javára, olykor egyenesen utasításaikat követve kormányoz. Az 1688-as angliai dicsőséges forradalom szintén az üzleti világ hollandiaihoz hasonló hatalomra lépését jelenti. Franciaország viszont több mint egy évszázadot késik: a kereskedő polgárság csak az 1830-as júliusi forradalommal telepszik meg kényelmesen a kormányzati pozíciókban” (Braudel, 2008, 74–75).

20 év múlva

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 807 1

Könyvünk az Akadémiai Kiadó Gazdaságpolitikai kerekasztal sorozatának immár a negyedik kötete. Az első Fecseg a felszín és hallgat a mély címmel azt vizsgálta, hogyan siklott ki a magyar rendszerváltás sokat ígérő folyamata a kétezres évek elejére. A második kötet A jelen a jövő múltja címmel előre tekintett, a lehetséges utakat, pályákat kereste és vázolta fel, illetve az előrehaladást gátló „csapdákat”, elkerülendő zsákutcákat elemezte. A harmadik kötet, Válságban és válság nélkül címmel a nemzetközi pénzügyi vihar körülményeit is mérlegelve, jelezte, hogy Magyarország továbbsodródik az európai főáramlattól való lemaradás felé. Ez nagyon is sebezhetővé tette a válságban, de gondjaink alapvető okai nem ebből, hanem a belső magyar fejlődésből erednek. Mostani könyvünk, az elmúlt két évtized tanulságai alapján, a jövő lehetőségeit és követendő irányait elemzi. A vissza a jövőbe alcím utal arra, hogy olyan pályát kell találni, amely tanulva a sikeres nemzetközi tapasztalatokból, szakít a lemaradást konzerváló és erősítő évtizedes gyakorlattal. Benczes István, Csaba László, Király Júlia, Muraközy László és a Török Ádám - Csuka Gyöngyi szerzőpáros most is hosszabb távú közelítésben, történelmi és nemzetközi összefüggéseibe helyezve elemzi Magyarország helyzetét, tárja fel a gazdaság, a társadalom, a gazdaságpolitika különböző rétegeit.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-20-ev-mulva//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave