A kínai–japán kereskedelem 2008-ban, az előző évek növekedési trendjét követve 266,4 milliárd dolláros új rekordszintet ért el, amely 2007-hez képest 12,5 százalékos növekedést jelentett. A kedvező éves eredmény azonban nem tükrözi a bilaterális kereskedelem utolsó negyedévben bekövetkezett gyors ütemű visszaesését, amikor is a 2007-ben kirobbant pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatásai intenzívebbé váltak. A fejlett európai országok és az Egyesült Államok recesszióba süllyedése, csökkenő importkereslete negatívan érintette az exportorientált kelet-ázsiai gazdaságokat. Kína 10 százalék feletti növekedési üteme 2008 negyedik negyedévében 6,8 százalékra csökkent, a japán gazdaság pedig 3,3 százalékkal szűkült. Az IMF előrejelzései alapján 2009-ben a kínai kibocsátás 6,5 százalékos növekedése várható, míg a japán gazdaságban 6,2 százalékos visszaeséssel lehet számolni.424A kínai–japán kereskedelem az ázsiai pénzügyi válságot követően először fog éves szinten csökkenést mutatni.425 A bilaterális kereskedelmi kapcsolatrendszerben Kína jelentős fogyasztói piaca az importált (és a belföldön gyártott) japán termékeknek, valamint termelőbázisként is szolgál a japán vállalatok számára, amelyek a Kínában előállított termékeiket az Egyesült Államokban, Európában és Japánban értékesítik. A Kínába irányuló japán export visszaesése részben az alkatrészek és részegységek (köztes termékek) iránti kereslet csökkenésének köszönhető, mivel a recesszióba süllyedt fejlett országok a kínai késztermékek iránt gyengülő importkeresletet mutatnak. Ezenkívül a japán fogyasztási cikkek (pl: gépjárművek) és tőkejavak exportját a kínai belföldi kereslet mérséklődése is sújtja. A Japánba irányuló kínai exporton belül az elektronikai cikkek (pl. TV, fényképezőgép) és egyéb fogyasztási termékek (pl. ruhák), valamint az energiahordozók iránt csökkentek az igények.