Galbács Péter

Aktív szabályozás vagy gazdaságpolitikai nihilizmus?

Az újklasszikus makroökonómia gazdaságelmélete - egy kritikai elemzés


A racionalitás fogalmai

A REH irodalmában – gondolva itt nemcsak az újklasszikus iskolára, hanem mindazon elméleti csoportokra, amelyek mondanivalójuk megfogalmazásakor a várakozások (valamilyen szintű) racionalitását feltételezték – egyetlen mértékadó szerző sem működött az utóbbi néhány évtizedben anélkül, hogy ne hivatkozott volna John F. Muth 1961-ben közreadott, a későbbi elméleti fejlődés szempontjából meghatározó fontosságú tanulmányára (Muth 1961). A gondolat eredetileg merőben más közegben bukkant fel, mint amivel kapcsolatban egy évtizeddel később Robert E. Lucas alkalmazta. Nem mellékes az sem, hogy a racionális várakozások feltevése nem Muthnál bukkant fel elsőként. Jan Tinbergen 1932-ben publikált tanulmányában (Ein Problem der Dynamik) egy olyan modellt épít fel, amely koncepcióját tekintve sokban emlékeztet Muth három évtizeddel későbbi munkájára – bár természetesen jelentős különbségek is mutatkoznak. Tinbergen tudatában volt, hogy a jövőt övező bizonytalanság miatt az aktorok várakozásokat formálnak (bár az egyszerűség kedvéért modelljében azt feltételezte, hogy a gazdasági szereplők között nincsenek véleménykülönbségek). E várakozások racionálisak (vernünftig), ha azt tételezhetjük róluk, hogy konzisztensek a gazdasági összefüggésekkel, s bizonyos esetekben e várakozások fel is cserélhetők gazdaságelméleti következtetésekkel – s ez a meghatározás nagyon is rímel a Muth által adott definícióra, illetve a releváns gazdaságelmélet koncepciójára (vö. Keuzenkamp 1991). Újabban a REH relevanciáját azon az alapon kérdőjelezik meg, hogy a jövő nagyrészt bizonytalan, s így az racionális döntésekkel letapogathatatlan. Az ész helyét ekkor a képzeletnek kell átvennie. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a közgazdasági modellek és a piacok valós működése között terjedelmes rés húzódik. A közgazdasági modellek hagyományosan statikus egyensúlyi modelleket használnak a piaci folyamatok előrejelzésére, feltételezve, hogy a gazdasági szereplők a racionális várakozások alapján optimalizálják tranzakciós lehetőségeiket. A piacok azonban dinamikus jellegűek, ráadásul szüntelen innovációs folyamat, önmagukat erősítő emocionális kitörések és bizonytalanság jellemzi őket. E bizonytalan világban az egyéneket sokkal inkább érzéseik, érzelmeik, intuícióik és képzeletük vezérli, mintsem a racionális becslések vagy a jövőbeli hasznok valószínűség-számításon alapuló becslései (Bronk 2009).

Aktív szabályozás vagy gazdaságpolitikai nihilizmus?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 851 4

Ez a könyv egy igazságkereső mű. Elolvasását javasolom mindazoknak, akik a közgazdaságtan versengő elméleteinek felszínes ismerete alapján arra a következtetésre jutottak, hogy e tudományterületen relatív minden állítás. E könyv nemcsak elmélyítheti tudásukat, de kiváló módszertanú, logikusan érvelő kritikai elemzéssel rávilágít arra is, hogy melyik irányzat milyen módon és mértékben segítette megismerni - vagy éppen félreismerni - a makrogazdaság működését, s ezáltal hogyan járult hozzá a monetáris és a fiskális politika megalapozásához, illetve lehetett okozója téves gazdaságpolitikai döntéseknek. A könyv olykor „csak” fontos kérdések megfogalmazásáig jut el, megadva a továbbgondolás esélyét az igazság kereséséhez csatlakozó, elmélyült olvasójának.

Dr. Pulay Gyula,

az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének főigazgatója,

a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense

Hivatkozás: https://mersz.hu/galbacs-aktiv-szabalyozas-vagy-gazdasagpolitikai-nihilizmus//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave