Pénzügyi közvetítő intézmények
Bankok és intézményi befektetők
Ellenőrző kérdések
- Melyek az intézményi befektetők közös és speciális jellemvonásai?
- Mi a különbség az előgondoskodás, ápolás és segélyezés között?
- Minek minősül az, ha valaki az édesanyjának kifizeti a gyógyszerszámláját?
- Milyen előnyei és hátrányai vannak a befektetési alapokba történő befektetéseknek?
- Milyen típusai vannak a befektetési alapoknak?
- Milyen árazási módszereket ismer?
- Hogyan határozzák meg az egy egységre jutó nettó eszközértéket?
- Milyen költségtípusokat ismer a befektetési alapok működésénél?
- Kinek, mi a feladata egy befektetési alap működtetésekor?
- Mit mutat meg az idősúlyozású és a tőkesúlyozású hozamráta-mutató?
- Melyek a legfontosabb kockázati mérőszámok?
- Milyen teljesítménymérési mutatószámokat ismer?
- Melyek a legfontosabb kockázatkezelési csoportok?
- Melyek a biztosítási üzemgazdaságtan legfontosabb megközelítései?
- Mi a különbség az üzleti biztosítás és a társadalombiztosítás között?
- Melyek a biztosítás speciális kockázatai és kockázatkezelési módjai?
- Sorolja fel a legfontosabb életbiztosítási értékesítési csatornák jellemvonásait!
- Miben különböznek a hagyományos és a modern életbiztosítások?
- Hogyan kerülnek meghatározásra a biztosítási díjak?
- Miként alakul a díjtartalék az egyes klasszikus életbiztosítási termékek esetében?
- Melyek a maradékjogok?
- Miért végeznek biztosítók zillmerezést?
- Melyek a biztosítási ALM elemei?
- Határozza meg az embedded value lényegét!
- Jellemezze a biztosítást mint szolgáltatást! Mi a három szintje a biztosítási terméknek?
- Melyek a nyugdíjrendszerekkel foglalkozó nemzetközi intézmények által felépített struktúrákban a lényegi különbségek?
- Milyen kockázatokra érzékeny egy felosztó-kirovó rendszer?
- Működhet-e tőkefedezeti alapon egy állami nyugdíjterv?
- Nyugdíjtervnek minősül-e Magyarországon az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszer?
- Mit jelent a DB-, DC- és NDC- finanszírozás?
- Milyen kockázatai vannak a vállalati tartalékolási rendszernek a vállalatra és a munkáltatóra?
- Milyen jogi és szervezeti formái vannak az autonóm nyugdíjalapoknak?
- Melyik szervezeti típusba tartoznak a magyar magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak?
- Melyek a tagdíjbevallásokkal és –beszedésekkel kapcsolatos alapmodellek és jellemzőik? Mondjon rájuk gyakorlati példákat?
- Milyen elméleti érvek és ellenérvek hozhatók fel a költségek központi szabályozása mellett, és mit mutatnak a nemzetközi tapasztalatok?
- Milyen költségtípusokat különböztethetünk meg a jogcímek alapján?
- Mi a „charge ratio”, és hogyan számoljuk?
- Milyen hatásaik vannak a pénztári megtakarításokra a különböző költségelszámolási módoknak?
- Milyen tényezők határozzák meg leginkább egy nem állami nyugdíjterv befektetési politikáját?
- Mutassa be a főbb befektetési eszköztípusok jellemvonásait egy nem állami nyugdíjterv szempontjából!
- Melyek a legfontosabb mutatószámok a befektetési teljesítmények bemutatására?
- Melyek a legfontosabb járadéktípusok és jellemzőik?
- Mi a lényege a választás árának?
- Melyek a legfontosabb különbségek a fedezeti alapok és a hagyományos befektetési alapok között?
- Melyek a legfontosabb fedezetialap-típusok? Soroljon fel néhányat!
- Milyen kritikai észrevételek érik a fedezeti alapok működését, illetve a jelen pénzügyi-gazdasági válságban betöltött szerepüket? Milyen szabályozói reakciót váltott ez ki?
- Melyek voltak a legfontosabb tényezők a nemzeti vagyonalapok létrejöttében?
- Milyen kihívásokkal néz szembe a szabályozás a nemzeti vagyonalapok tevékenységével kapcsolatosan?
- Melyek a közhasznú alapok befektetési politikáját leginkább meghatározó tényezők?
Tartalomjegyzék
- Pénzügyi közvetítő intézmények Bankok és intézményi befektetők
- Impresszum
- Bevezetés
- 1. A pénzügyi közvetítés intézményrendszere
- 1.1. A pénzügyi közvetítők funkciói
- 1.2. A pénzügyi közvetítő rendszerek fő típusai
- 1.3. A pénzügyi közvetítő rendszer fejlettsége és a gazdasági növekedés
- A fejezetben bevezetett fogalmak
- Ellenőrző kérdések
- Az 1. fejezethez felhasznált irodalom
- 2. Bankok
- 2.1. A bankok modelljei, a bankmodellek átalakulása
- 2.2. A banküzem sajátosságai
- 2.3. Banki kockázatok és kockázatkezelés
- 2.4. Bankválságok
- A fejezetben bevezetett fogalmak
- Ellenőrző kérdések
- A 2. fejezethez felhasznált irodalom
- 3. Intézményi befektetők
- 3.1. Intézményi befektetők sajátosságai
- 3.2. Befektetési alapok
- 3.3. Életbiztosítók
- 3.4. A nem állami nyugdíjtervek: nyugdíjpénztárak
- 3.5. Nem klasszikus befektetési alapok
- A fejezetben bevezetett fogalmak
- Ellenőrző kérdések
- A 3. fejezethez felhasznált irodalom
- 3.1. Intézményi befektetők sajátosságai
- 4. A pénzügyi közvetítő intézmények szabályozása
- 4.1. A szabályozás keretrendszere
- 4.2. Bankszabályozás
- 4.2.1. Az állami védőháló
- 4.2.2. A bankok prudenciális szabályozása
- 4.2.2.1. A prudenciális szabályozás eszköztárának fejlődése
- 4.2.2.2. Mekkora tőkét írjon elő a bankszabályozás?
- 4.2.2.3. A nemzetközileg harmonizált tőkeszabályok kialakulása
- 4.2.2.4. A Bázel I-es tőkeszabályok
- 4.2.2.5. Bázel I-gyel szemben megfogalmazott kritikák
- 4.2.2.6. A Bázel II-es tőkeszabályok
- 4.2.2.7. A bankszabályozás kihívásai a 2007-es pénzügyi válság nyomán
- 4.2.2.8. Úton Bázel III. felé
- 4.2.2.1. A prudenciális szabályozás eszköztárának fejlődése
- 4.2.1. Az állami védőháló
- 4.3. Az intézményi befektetők szabályozása
- A fejezetben bevezetett fogalmak
- Ellenőrző kérdések
- A fejezethez felhasznált irodalom
- 4.1. A szabályozás keretrendszere
- 5. A pénzügyi felügyeletek
- Glosszárium
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 835 4
Kezdetben vala a „banküzemtan" - és benne a „passzív" és „aktív" műveletek. Később kialakult a pénzügyi közvetítés közgazdaságtana, miközben a magyar tankönyvírásban maradt a jól bevált „banküzemtan". Itt most valami egészen rendkívüli született: egy könyv, ami végre arról szól, hogy a pénzügyi közvetítés lényege az eszköztranszformáció különböző intézményi formákban, de hasonló működési, kockázati és szabályozási jellemzőkkel. Mindez némi válság- és gazdaságtörténettel, esettanulmányokkal, jogi elemzésekkel fűszerezve. Feltétlenül ráírandó: Nemcsak egyetemistáknak, és még csak nem is bankároknak! Hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni a pénzügyi közvetítő rendszert. Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank A bankok neve manapság nem cseng jól. Sokan hozzájuk kötik a pénzügyi válságot - és minden rosszat, ami belőle következett. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer hibáit megértsük, a kockázatokat pedig megfelelően értékeljük, naprakész ismereteket biztosítottak a szerzők. Bízom benne, hogy ez a könyv minél több olvasót segít a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, fedezeti alapok működésének tárgyszerű, ugyanakkor praktikus megismerésében, a köztük lévő hasonlóságok és azonosságok megértésében. Borza Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes, ING Biztosító Zrt. és ING Pénztárszolgáltató Zrt. A szerzők tollából fontos és hiánypótló tankönyv született, amely meggyőződésem szerint a színvonalas hazai pénzügyi oktatás megkerülhetetlen részévé válik. Sándorné Kriszt Éva rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-kozvetito-intezmenyek//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero