Egy életbiztosítási szerződés fennállása alatt folyamatos tájékoztatást kell adni az ügyfélnek a szerződési értékek alakulásáról, az eltelt időszak befektetési eredményeiről, valamint a szerződés változatlan reálértékben történő folytatásának lehetőségéről (értékkövetés, például biztosítási összeg emelése). Ha az ügyfél nem kíván élni ezzel a lehetőséggel, akkor is folytatódik a szerződéses jogviszony, csak egy alacsonyabb reálértéken. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében részletesebben be kell mutatni a befektetések egyes eszközök szerinti megoszlását is. A magyar szabályozás szerint az életbiztosítási szerződés – kivéve a maradékjoggal nem rendelkező, kockázati életbiztosításokat, illetve az életbiztosítási ágba tartozó baleseti és betegségi kiegészítő biztosításokat – megkötését követően a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről. A biztosítási szerződésben rögzített értékkövetés érvényesítése során az ügyfélnek egyértelmű tájékoztatást kell adni az értékkövetéssel érintett és nem érintett elemek vonatkozásában. A biztosító köteles felhívni a figyelmet a biztosítási szerződés értékkövetéssel kapcsolatos rendelkezéseire, külön is kitérve az ügyfelet az értékkövetéssel kapcsolatban megillető jogokra. A befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetében a biztosító köteles lehetővé tenni, hogy a szerződő tájékozódhasson a befektetés elhelyezéséről, azaz a befektetéseinek fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint befektetéseinek aktuális értékéről (Bit. 166. § 9–11. bek.).