Erdős Mihály, Mérő Katalin

Pénzügyi közvetítő intézmények

Bankok és intézményi befektetők


Befektetési alapok

A befektetési jegyek tulajdonosai az alap típusától függően juthatnak hozzá befektetéseik értékéhez. A nyilvános nyílt végű befektetési jegy tulajdonosai minden forgalmazási napon kivehetik a pénzüket, vagy átrakhatják másik alapba. Napi eszközértékelés van és az egy jegyre jutó eszközértéken történik az adásvétel, ezért egy-egy befektetésen elért hozamráta meghatározása egyéni szinten történhet meg: mindenki egyszerűen kiszámolhatja ezt magának, vagy kérhet segítséget ebben a forgalmazóktól, illetve különböző internetes helyeken könnyen elvégezheti a számítást. Ezekből a jellemvonásokból az is következik, hogy a különböző alapok azonos időtartamra vonatkozó hozamteljesítményének összehasonlítása bármely tetszőleges befektetési időtávra elvégezhető. A számítás vonatkozhat az adott befektetési összegre vagy egy tetszőleges értékre. Figyelni kell viszont arra, hogy csak az azonos befektetési, kockázati jellemvonásokkal rendelkező alapok teljesítményét célszerű összehasonlítani (pl. hazai részvényalapot ugyanilyennel), ha az egyes alapkezelők teljesítményére vagyunk kíváncsiak, hiszen alapvetően más kockázati jellemvonásokkal bírnak a különböző típusú alapok. Ha ebből a korlátozásból kilépünk a számítás során, és az egyes befektetési eszközcsoportok teljesítményét akarjuk vizsgálni (pl. hazai részvények teljesítménye hazai állampapírokhoz), akkor lehet a különböző típusú alapok teljesítményét értékelni, bár ilyen esetekben egyszerűbb egy-egy index (pl. BUX versus MAX Composite) teljesítményét megnézni. Az elszámolásra a kezelési szabályzat szerint, eladási árfolyamon, az eladási (visszaváltási) jutalék felszámolása után kerülhet sor.

Pénzügyi közvetítő intézmények

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 835 4

Kezdetben vala a „banküzemtan" - és benne a „passzív" és „aktív" műveletek. Később kialakult a pénzügyi közvetítés közgazdaságtana, miközben a magyar tankönyvírásban maradt a jól bevált „banküzemtan". Itt most valami egészen rendkívüli született: egy könyv, ami végre arról szól, hogy a pénzügyi közvetítés lényege az eszköztranszformáció különböző intézményi formákban, de hasonló működési, kockázati és szabályozási jellemzőkkel. Mindez némi válság- és gazdaságtörténettel, esettanulmányokkal, jogi elemzésekkel fűszerezve. Feltétlenül ráírandó: Nemcsak egyetemistáknak, és még csak nem is bankároknak! Hanem mindenkinek, aki meg akarja érteni a pénzügyi közvetítő rendszert.

Király Júlia alelnök, Magyar Nemzeti Bank

A bankok neve manapság nem cseng jól. Sokan hozzájuk kötik a pénzügyi válságot - és minden rosszat, ami belőle következett. Ahhoz, hogy a pénzügyi közvetítő rendszer hibáit megértsük, a kockázatokat pedig megfelelően értékeljük, naprakész ismereteket biztosítottak a szerzők. Bízom benne, hogy ez a könyv minél több olvasót segít a bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, fedezeti alapok működésének tárgyszerű, ugyanakkor praktikus megismerésében, a köztük lévő hasonlóságok és azonosságok megértésében.

Borza Gábor pénzügyi vezérigazgató-helyettes, ING Biztosító Zrt. és ING Pénztárszolgáltató Zrt.

A szerzők tollából fontos és hiánypótló tankönyv született, amely meggyőződésem szerint a színvonalas hazai pénzügyi oktatás megkerülhetetlen részévé válik.

Sándorné Kriszt Éva rektor, Budapesti Gazdasági Főiskola

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdos-mero-penzugyi-kozvetito-intezmenyek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave