Amikor egy gazdasági képzésre járó hallgató diplomadolgozatához kutatási projektet készít, elvárják tőle, hogy felhasználja a „tárgyhoz tartozó elméletet”, vagyis bizonyítania kell, hogy képes a képzés során szerzett ismeretek témakörhöz tartozó részét alkalmazni. Ez teljesen „praktikus” dolog, hiszen minden minősített kutatás a korábbi ismeretekre épül. A legtöbb diák számára a legnagyobb fejtörést az olyan kérdések okozzák, hogy például: Milyen szakirodalmat tüntessek fel a dolgozatban? Hogyan tekintsem át a szakirodalmat? Ahhoz, hogy megválaszoljuk ezeket a kérdéseket, érdemes szem előtt tartani, hogy fent kihangsúlyoztuk a „tárgyhoz tartozó” jelzőt. Ez azt jelenti, hogy amit szerepeltetünk a dolgozatban, az a tanulmány szempontjából legyen valóban lényeges! A kvantitatív módszerekkel dolgozó kutatók számára a meglevő szakirodalomnak konkrét célja lehet, hiszen feltárhatják, hol vannak „rések” az ismeretekben. De abban is segít, hogy elméleti és fogalmi kereteket és modelleket dolgozzanak ki, meghatározzák a fontos változókat, és teszteljék a közöttük levő kapcsolatokat. A kvalitatív vizsgálatokban a kutatónak igen gyakran az a célja, hogy felfedezze a releváns változókat és a közöttük levő összefüggéseket, s e változókat újfajta módon kapcsolja össze. Ebben az esetben ki kell alakítani a kutatás során kibontakozó elméleti keretrendszert. Ahogy a kutatás halad előre, korábbi tanulmányokból fontos elemeket építünk be (Strauss–Corbin, 1990: 51). Ezenkívül az alábbiakat is számításba kell venni: