Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


Az intézmények szerepe

A különböző fejlődési utakban, modernizációs pályákban alapvető szerepe van az alkalmazott intézményeknek, azok komplex rendszerének. Míg Nyugat-Európa iparosítása szempontjából a bankrendszer kiemelkedő szerepét mutatta be Gerschenkron, addig Oroszország kapcsán ennél erőteljesebb mozgatóerő szükségességére hívta fel a figyelmet. Ez az intézmény pedig az állam volt, és annak erős beavatkozása az iparosítás folyamatába, elsősorban háborús okok miatt. Az elmúlt másfél évszázad fejleményei bemutatták, hogy ez a megállapítás tágabb értelemben is helytálló, mivel a később iparosodó országok nagy részére is jellemző egy erősebb állami beavatkozás. Ez persze önmagában még messze kevés a történelmi sikerességhez. Elég, ha csak a szocializmus világméretű, de végső soron sikertelen kísérletét emeljük ki, amely az állam soha nem látott szerepével próbált iparosítani és felzárkózni. A rövid 20. század, az 1917 és 1990 közötti korszak, éppen e modell tündökléséről és szükségszerű bukásáról szólt (Kornai, 1993). Az azonban kétségtelen, hogy Oroszország és Japán iparosításában egyaránt az állam kiemelkedő szerepét érhetjük tetten, azzal az óriási különbséggel, hogy ez utóbbi történelmi sikertörténetté vált, míg a cári Oroszország, rövid és átmeneti sikerek utáni összeomlása, a szocializmus számára teremtett légüres, betölthető helyet. A két korabeli versenytárshoz viszonyítva igen sok az eltérés. Japán egyrészt számos szempontból sokkal kedvezőbb helyzetben volt a 19. századi felzárkózás megkezdésénél, mint a nála valamivel fejlettebb Oroszország, és lényegesen eltérő feltételek között, mint az Európa közepén fekvő és jóval fejlettebb Németország.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave