Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák

Az iparosítás „szelleme”

Mint jól ismert, az élenjáró országok iparosításában Max Weber kiemelt fontosságot tulajdonított a protestáns etikának. „A kálvinizmus… az embert csupán az Isten által rábízott vagyon kezelőjének tekintette, … mindenki számára vallásos feladatként tűzte ki, hogy egyéni életében racionálisan az Isten által rábízott vagyon gyarapításán munkálkodjék” (Weber, 1979, 291). A tőkés rend kialakításánál kulcsfontosságú a tőkefelhalmozás.50 Ezért kulcsfontosságú Webernél a protestáns etika által ösztönzött aszkézis fogalma is, vagyis hogy az egyén ne a fogyasztást állítsa a célkeresztbe, hanem jövedelme lehető legnagyobb részét forgassa vissza a termelésbe.51 Fontos itt azt is látni, hogy Max Weber okfejtése a protestáns etika szerepéről, a nyugati kultúrkör korán kiformálódó értékeinek megfelelően, az új társadalomhoz szükséges individum, az egyéni szerep és felelősség megteremtődését magyarázza, ami élesen különbözik a keleti tradícióktól. Az ilyen ideológiai megerősítés különösen az átalakulás elején igen fontos, később az új viszonyok kialakíthatják a maguk saját szellemi és ideológiai értékeiket, önmaguk legitimációját, leginkább persze a sikereken keresztül. Természetesen a későn jövők iparosítása, még az európai értékkörön belül sem, vagy ahhoz Japánnál sokkal közelebb álló országok esetében sem magyarázható a protestantizmussal. Vagyis nemcsak az intézményekben lehet szükségszerű eltérés, de az iparosítást segítő ideológia is lényegesen különbözhet52 (Golzio, 1985).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Gazdaság

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero