Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


Mandzsúria – Az első fejlesztő állam alapjainak lerakása

Mandzsúria esetében már sokkal többről volt szó, mint Tajvan és Korea esetében, ahol a kormányzat gazdasági beavatkozásának döntő színtere az infrastruktúra fejlesztése volt, és az üzletet többé-kevésbé a magánszférára hagyta, amely ott is főleg csak a mezőgazdaságba fektetett be. Itt viszont egy igen gyors, felülről államilag vezérelt iparosításról volt szó. A Mandzsúriában megfigyelhető működési módot a 20. század második feléből visszatekintve a második világháború utáni japán gazdaságirányítási modell egyfajta előképeként ítélhetjük meg. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ez volt az ázsiai fejlesztő állam modelljének a bölcsője. Ennek az építői, tervezői és végrehajtói a Kwantung-hadsereg mellett működő igazgató apparátus reformbürokratái voltak. A reformbürokraták között már tanulmányaik során, majd később a tokiói államigazgatás különböző „bugyraiban” dolgozva szoros kapcsolat alakult ki. Tanulmányozták a szovjet tervezési modellt, az amerikai New Dealt, a marxista, a náci és a japán szélsőjobb írásokat és ideológiákat. Sokszínű társaság volt, de inkább pragmatikusak, valódi technokraták voltak, mintsem ideológiailag motiváltak.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave