Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


Japán a második világháború után

A jelentős modernizáció és fejlődés ellenére a Meidzsi-restauráció utáni nyolc évtized politikája összességében végül katasztrofális zsákutcába sodorta Japánt. Csaknem egy évszázaddal Perry ultimátuma után ismét az Egyesült Államok adta meg a végső lökést a korabeli japán rendszer összeomlásához. Az 1945. augusztus 6-án és 9-én ledobott két atombombát követően 1945. augusztus 15-én Hirohito császár – a szélsőséges katonai erők ellenkezése ellenére – rádióbeszédben jelentette be Japán feltétel nélkül kapitulálását. Az esemény történelmi jelentőségét az is mutatja, hogy japán alattvalók ekkor hallhatták először uralkodójuk hangját. Az ünnepélyes aláírásra szeptember 2-án került sor. Ezzel lezárult egy korszak, Japán szinte kilátástalan helyzettel nézett szembe. Az világos volt, hogy a múlt politikája nem folytatható, ugyanakkor az új út megkeresése ugyanazokra a generációkra hárult, amelyek maguk is az előző évtizedekben szocializálódtak, s így vagy úgy részesei voltak a korábbi politikai, társadalmi, gazdasági rendszernek. Az amerikaiak megszállhatták az országot, annak több évezredes történetében először, de a japán népet, azt nem cserélhették le.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave