Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák


A kínai kultúrkör meghatározó jelentősége

Európában élve természetes számunkra, ritkán tudatosodik bennünk, hogy mennyire mély hatású közös hátterünk az évezredes görög-római-keresztény kultúra. Amikor kontinensünkön összehasonlítjuk egy-egy ország, országcsoport fejlődését, érthetően mindig a különbségeket keressük, ezeket hangsúlyozzuk. De ha térben és időben kicsit messzebbről tekintünk Európára, és még tágabban az európai gyökerű fejlett országokra, akkor jól láthatjuk a sok évezredes közös hagyomány egyesítő hatását. Ha Japánt vizsgáljuk, bizony ki kell lépni „saját bőrünkből”. Ugyanakkor ez a távolságtartás, eltávolodás paradox módon segítheti önmagunk sajátosságainak, jellemzőinek jobb megismerését is. A japán fejlődés megértésénél kulcsfontosságú annak tudatos számbavétele, hogy az európaitól gyökeresen eltérő ősi kínai kultúrában gyökerezik. Jól tudjuk, hogy ez legalább olyan hosszú múltra tekint vissza, és nem kevésbé gazdag és sokoldalú, mint a mienk. E két gazdasági, társadalmi, kulturális és vallási világ ugyanakkor a korai időszakokban évezredekig egymástól elkülönülve, elszigetelve fejlődött, nagyon is különböztek egymástól. Ez sok mindent megmagyaráz Japán, és tágabban nézve Ázsia mai helyzetéből, sajátosságaiból és jövőbeli lehetőségeiből.

A japán rejtély

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 000 7

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra.

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/murakozy-a-japan-rejtely//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave