Gelei Andrea, Mandják Tibor (szerk.)

Dzsungel vagy esőerdő?

Az üzleti kapcsolatok hálózata


Kapcsolatspecifikus feladatok

E címszó alatt minden olyan tevékenység megtalálható, amely egy-egy kapcsolat kölcsönhatásainak menedzselésére irányul, beleértve a kapcsolatok elkezdését is. Möller és Halinen (1999: 419) kapcsolatmenedzselési képességről beszél, amely „a cég, egyedi kapcsolatkezelésének kompetenciájára utal”. Walter (1999) ezen a szinten öt feladatot nevez meg: (1) meg kell keresni a megfelelő szereplőket a két cégnél, (2) a szereplőket össze kell hozni, (3) a szereplőknek információt kell cserélniük, (4) koordinálni kell a két vállalat közötti cselekvéseket, és (5) meg kell nyerni a tárgyalást. Helfert és Gemünden (1998) háromfajta kapcsolati feladatot dolgozott ki, ezek a váltási, a koordinációs, valamint az alkalmazkodási cselekvések. Ling-yee és Ogunmokun (2001) a kapcsolati képességeket lényeges kooperáció, kommunikáció, továbbá részvétel vonatkozásában operacionalizálja. A kommunikáció fontosságára (információcsere értelemben) és a koordinációra Silvadas és Dwyer (2000), illetve Day (2000) szintén felhívja a figyelmet, mint a kapcsolatok együttműködési kompetenciájára. Dióhéjban ezek azt sugallják, hogy azok a cselekvések, amelyek áruk, szolgáltatások, pénzeszközök, információk stb. cseréjére, továbbá a cégek közötti különböző tevékenységek koordinálására, tehát a különböző szereplők erőfeszítésének szinkronizálására vonatkoznak, túlmennek a tiszta cserén. Az IMP kölcsönhatásmodelljében ez a szereplők kapcsolódása, az erőforrás kötelékek, valamint a tevékenységkapcsolatok elméletének szinkronizálásában követhető nyomon (Håkansson, 1982; Håkansson és Snehota, 1995), ami a kapcsolatok ideje alatt valósul meg, valamint a összekapcsolódási módokban vagy a közösen elfogadott megközelítésekben, melyek a kapcsolati partnerek között alakulnak ki (Welch és Wilkinson, 2002). Mivel a kapcsolati tevékenységek fokozatosan fejlődnek ki (Dwyer, Schur és Oh, 1987; Ford, 1980), a váltás és a koordináció képességét a kezdéskor, a fejlesztéskor (beleértve az alkalmazkodást is) vagy a kapcsolat használata, gyakorlása, illetve felbontása során alkalmazzák. Ezen a módon a páros kapcsolati képesség (amit a váltás és a koordináció megjelenéseként magyaráznak) képessé teszi a cégeket a kapcsolatok kifejlesztésére.

Dzsungel vagy esőerdő?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 868 2

Minden gyakorló menedzser, minden az üzleti tudományokat különböző szinten tanuló hallgató részére életbevágóan fontos azoknak a komplex üzleti hálózatoknak a megértése, amelyekben a vállalatoknak tevékenykednie kell. Ez a könyv az üzleti hálózatokra vonatkozó legfontosabb cikkek gyűjteménye, egyben avatott vezetőként segíti az olvasót az üzleti hálózatok megértésében és az azokban való eredményes cselekvésben. Meggyőződésem, hogy értékes olvasmány mindazok számára, akik érdeklődnek a modern üzleti élet valósága iránt.

David Ford

a „Business Marketing" könyv szerkesztője és társszerzője

a business marketing professzora

az IMP Group egyik alapítója

Az IMP kutatócsoport képviselői nem a vállalatot, hanem az üzleti kapcsolatot tekintik a gazdaság alapegységének. Vallják, hogy egy vállalat egyedül üzleti kapcsolatai révén nyerheti el értelmét. E kapcsolatok szövete maga az üzleti hálózat, mely globalizálódó világunkban mindinkább a versenyképesség, az innováció forrásává válik. Ajánlom e könyvet mindazoknak, akik szívesen bővítik ismereteiket e megközelítéssel, illetve azon fogalmakkal, melyek révén a hálózati gazdaság belső törvényszerűségei még inkább megragadhatóvá, elemezhetővé válnak.

Hernádi Zsolt

a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója

Hivatkozás: https://mersz.hu/gelei-mandjak-dzsungel-vagy-esoerdo//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave