Poór József (szerk.)

Menedzsment-tanácsadási kézikönyv

Innováció – megújulás – fenntarthatóság


I. A klaszterformáció sajátosságaihoz illeszkedő általános kérdések:

  1. Milyen cégegyüttműködési forma a klaszter?
    Javasolt először a klasszikus definícióval kezdeni, mely mára ugyan jelentősen továbbfejleszthető, ugyanakkor sok hasznos üzenet található benne:
    „Kölcsönösen együttműködő cégek, szakosodott beszállítók, szolgáltatók, kapcsolódó iparágak cégeinek és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervezetek, ügynökségek, szakmai egyesületek, kereskedelmi szövetségek) földrajzi koncentrációja, melyeket egy adott témában/területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik kapcsolnak össze.” (Michael Porter)
    Noha a földrajzi koncentráció szükségessége az infokummunikációs társadalmi, technológiai lehetőségek közepette jelentősen fellazult követelmény, a kooperációra és koordinációra, valamint az ezek sikerességéhez alapvetően szükséges kommunikációs lehetőségekre mindenképp szükség van ahhoz, hogy klaszterformáció kialakulásáról beszélhessünk.
    Személyes tapasztalatom alapján mára egy versenytárs-definícióként jó szívvel ajánlom olvasóink figyelmébe az idők szavának jellemzőit is feldolgozó változatot:
    „Formalizált közösségek (cégek, intézmények, szervezetek stb.) olyan kölcsönös, értelmes és tudatosan vállalt függőséggel kialakított érdekharmonizációs, valamint közös célokat megfogalmazó közössége, mely a műszaki-gazdasági-társadalmi innovációs erőfeszítéseivel és szinergikus együttműködéssel képes magas hozzáadott érték teremtésére, melynek során gazdaságfejlesztési eredményekkel, az élet- és működési területükön kívüli piacok eredményes meghódításával tudnak fejlődésükhöz hozzájárulni.” (Szügyi György, 2015)
    Mindezek arra is felhívják a figyelmet, hogy a klaszter tagjainak és elkötelezett együttműködő partnereinek érdekfeltáró, bizalomépítő, érdekharmonizációs erőfeszítései, valamint az érdekeket közös célok harmonikus struktúrájává fogalmazó tudatosság kiemelten lényeges alkotóeleme a klaszterré váló közösségeknek. Mindezek sikeres megvalósításához nagyon magas tudatossági és proaktivitási szemlélet szükséges.
     
  2. Milyen elvárásokkal, motivációval válnak vállalkozások klaszterek tagjaivá?
    A tapasztalatok azt mutatják, hogy Magyarországon a vállalkozások vezetői az egészségesnél nagyobb eséllyel gondolkodnak rövid távon, így az ő elvárásaik és motivációjuk a rövidebb távon megtérülő tagsági díj és együttműködési időráfordítás mentén fogalmazódnak meg. Tanácsadói szempontból egyrészt érthető, hiszen az alulfinanszírozott magyar gazdaság az európai átlagnál jóval nagyobb mértékben okoz a cégek számára döntési kelepcét. Másrészt hasznos a vállalkozásvezetői gondolkodást a tágabb időhorizontra irányítani, hogy a közép- és hosszú távú lehetséges előnyöket ne veszítsék el. Az időhorizonton túli főbb jellemzői találhatók meg a ٢٦. fejezetben és jelen útmutatónk további kérdésekre adott szakmai válaszaiban.
     
  3. Hogyan segíti egy régió gazdaságfejlesztését egy sikeresen működő klaszter?
    Nyugat-Európában (Ausztriában, Németországban, Franciaországban stb.) a klaszterek (és a klaszterek tartományi szövetségei) a tartományi, regionális kormány közvetlen gazdaságfejlesztési partnerei. Ilyen szerepükben (mint valamely fejlesztési ügynökség) finanszírozási támogatást és közvetlen tartományi kormányzati együttműködést kapnak. A legtöbb esetben a finanszírozás fejében a regionális tartományok, kormányok és a tagvállalatok konkrét indikátorokon keresztüli eredményes működést várnak el. Ilyen pl. a bajorországi Chemie Klaszter, mely a finanszírozásának 5 évét követően a tagvállalatai árbevételét 1 milliárd euró/év nagyságrendű árbevétel-növekvénnyel kell támogatnia. (2015. évi adat.) Ezt a növekményt szabadalmak, műszaki technológiai, üzleti innovációs eljárások, vagy az innovációs képesség jelentős fokozásával és az így előállított innovatív termékek, szolgáltatások piacra helyezésével kell megvalósítani.
    Kelet-Európában, ugyanakkor pl. Nagy-Britanniában is a klaszterek kizárólag a klasztertagok által befizetett belépési és/vagy tagdíjából, valamint a klasztermenedzsment szervezet által kifejlesztett szolgáltatások, egyéb hozzáadott értéket előállító tevékenység (képzés, projektmenedzsment és projektgenerálás stb.) ellenszolgáltatásaként befolyó árbevételből gazdálkodhat. Magyarországon a klasztermenedzsment működésének fejlesztésére időnként, nem kiszámítható periódusokban külön pályázatot is lehet benyújtani.
    A klaszter lényegében akkor működik gazdaságfejlesztő erőként, ha olyan célorientáltan, hatékonyan, gazdaságosan és eredményesen gazdálkodik, hogy saját létét folyamatosan finanszírozni tudja, és klasztertagjai, elkötelezett partnerei közösségének együttműködését, finanszírozását, gazdasági sikerességét motivációs eszközökkel, műszaki-gazdasági-társadalmi innovációs erőfeszítésekkel fejlődési pályán tudja tartani úgy, hogy földrajzi régiójukon kívüli piacok eredményes meghódításával tudnak fejlődni.
     
  4. Milyen klaszterminősítés az AIK (Akkreditált Innovációs Klaszter)?
    Az Akkreditált Innovációs Klaszter cím pályázat útján nyerhető el. Korábban a MAG Zrt. klaszterirodája felügyelte az akkreditációs pályázat folyamatát, 2014-től a Nemzetgazdasági Minisztérium Klaszter Főosztálya végzi ezt a feladatot. Az akkreditációs cím viselésére vonatkozó jogosultság 2 év határozott időtartamra szól, melynek leteltét követően a vonatkozó jogosultság automatikusan megszűnik, de újbóli pályázattal megújítható. A megújítás két éven belül is kezdeményezhető. Erre az adhat okot leginkább, hogy a klaszter tagi mozgása, a tagok számának 50%-nál nagyobb mértékű változása esetén a cím használatára vonatkozó jogosultság megszűnik. Ehhez új tag felvételét vagy valamely tag kilépését 10 napon belül a cím odaítélését irányító szervezetnek jelezni kell. Jelenleg (2015. évben) ez a legrangosabb magyarországi klaszterminősítési fokozat.
     
  5. Milyen klaszterminősítések az Európai Klaszter Kiválóság Bronz, Ezüst, Arany fokozatai?
    Az Európai Klaszter Kiválóság (European Cluster Excellence) Bronz, Ezüst és Arany minősítéseit a European Secretariat for Cluster Analysis (ESCA) elnevezésű szervezet auditálja. A berlini székhelyű ESCA az Európai Klaszter Kiválóság minősítéseinek hivatalos intézete, mely a klaszterek működésének minőség-auditja mellett a nemzetközi minősítések tapasztalatai alapján támogatást és iránymutatást is nyújt a klasztermenedzsment szervezetek számára működésük fejlesztéséhez. 2015 őszéig 27 fős Szakértői Testülete és 140 fős nemzetközi benchmarking hálózata segítségével közel 800 nemzetközi klaszter benchmarking-elemzését végezte el. Az ezen elemzésekből merített tapasztalatát az ESCA több szakmai kiadványban és tucatnyi szakmai fórumon teszi közkinccsé. (http://www.cluster-analysis.org/)
    A Bronz Minősítési Fokozat (Bronze Label) emblémáját azok a klasztermenedzsment szervezetek viselhetik, amelyek a kérdőíves önértékelés módszerével értékelni készek) annak eredményétől függetlenül két évig.
    Az Ezüst Minősítési Fokozat (Silver Label) szintjét az a klasztermenedzsment szervezet éri el, mely a 31 indikátor-csoport közül legalább 5 csoportnál szignifikáns fejlődést tud „hitelt érdemlően” felmutatni a Bronz Minősítést követő ٢ éven belül, melyet ١ fő auditor a helyszínen ellenőriz.
    Az Arany Minősítési Fokozat (Gold Label) szintet az a klasztermenedzsment szervezet éri el, mely a már ismert 31 indikátorcsoport szerinti önértékelést 80% fölött teljesíti, és ezt követően a két nemzetközi auditor által elvégzett 3 napos helyszíni auditon dokumentumaival igazolni tudja az önértékelésen megállapított indikátorok meglétét, valódiságát, és az így „hitelt érdemlően” igazolt indikátorok változatlanul 80%-ot meghaladó értékűek.
    Az összes fokozat érvényessége az önértékelést követő audit időpontját követő 24 hónap múlva jár le. A minősített klasztereket az ESCA honlapján naprakészen láthatóvá teszi. (http://www.cluster-analysis.org/)
     
  6. Hogyan szolgálhatja a klaszter tagvállalatainak sikereit?
    Sok módon hozzájárulhat a klaszterműködés a tagvállalatainak sikeréhez (néhány fontos ezek közül az alábbi):
    • Klasztertagjainak pályázati sikerességét támogathatja azzal, hogy a Magyarországon, a Nemzetgazdasági Minisztérium által auditált AIK (Akkreditált Innovációs Klaszter-cím) folyamatos, 2 évenkénti megújítását elvégzi. A 2007–2013 közötti fejlesztési pályázatok (GOP, KEOP) esetén AIK minősítéssel rendelkező klasztertagság esetén 10%-kal magasabb támogatás-intenzitással, egyes pályázatoknál a pályázati alanyiság lehetőségével díjazta a tagságot. 2014–2020 közötti pályázatoknál a klasztertagság a pályázat-értékelések során extra pontokat ér.
    • A kiváló klasztermunka egyre inkább lehetővé teszi és stimulálja, hogy a proaktív és koncepcióalkotásra rutinszerűen kész tagok közös, szinergikus kezdeményezéseikkel motivált partnerként is képesek alkalmi konzorciumként projekteket generálni, pályázati lehetőségeket megtalálni.
    • A klaszter a klasztermenedzsment szervezet mellett működtet olyan funkciókat betöltő Testületeket (pl. Tanácsadó Testületet), ahol a klaszter fókuszterületeinek proaktív szereplői megtalálják a motivált ötletelés és projektgenerálás, projekttervezés és eredményes lobbi tevékenység együttes lehetőségeinek formáit.
     
  7. Milyen egy, a tagvállalatait jól támogató klaszter-szolgáltatási modell?
    Sokféle klaszterszolgáltatási modell létezik, ugyanakkor néhány közös jellemzőt beazonosíthatunk. A lista a „jó” jellemzők közül néhány kiemelten fontosat mutat be:
    • Egyedi, mellyel a klaszter szignifikánsan megkülönbözteti identitását, önmagát.
    • Támogatja az innovációs erőfeszítéseket, különösen a több területet szinergikus módon megvalósító innovációt.
    • Jól szegmentálja a klasztertagok és a klaszter elkötelezett partnereinek szerepeit, és eredményesen mutatja be az együttműködési fókuszok lehetőségeit.
    • Megfelelő helyen és formában támogatja a közösség formálódásának és az egyedi projektek létrejöttének, sikeres megvalósításának formáit.
    • Tartós, hosszú távú érdekközösséget fogalmaz meg, biztosít a bizalom fokozatos fejlődéséhez, a külső piacon történő sikeres térnyeréshez.

Menedzsment-tanácsadási kézikönyv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 011 3

800 oldalas könyv a tanácsadásról a digitalizáció korában?! Igen! Tegyék félre előítéleteiket! Sokaknak adhat ötleteket, javaslatokat és megoldásokat, a vezetői feladatokat is ellátók számára, és nem csak a vállalati szférában. A hazai tanácsadói szakma elismert vezetői, tanácsadói, trénerei és oktatói adnak gazdag menüt ehhez. Ízlelgessék és emésztgessék! Élvezetes és építő!

Czakó Erzsébet egyetemi tanár, igazgató

Budapesti Corvinus Egyetem,Gazdálkodástudományi Kar,

Vállalatgazdaságtan Intézet

A globális válság rádöbbentette a vállalatok többségét arra, hogy a sikeres túlélés, a megváltozott feltételekhez történő gyors alkalmazkodás menedzseléséhez nincs kellő tudásuk. Arra is rádöbbentek, hogy hiányos vezetői kompetenciáikat a legolcsóbban és legszakszerűbben külső tanácsadó cégekkel együttműködve erősíthetik meg. Ez a kézikönyv színvonalasan áttekinti a tanácsadói szolgáltatások széles körét, nemcsak vállalati vezetőknek ajánlható, de kiválóan használható a felsőoktatásban is.

Lengyel Imre, az MTA doktora, Akadémiai Díjas egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem

Amióta az innovatív tanácsadói képességek a siker kulcsfontosságú elemévé váltak a tudásalapú szakmai szolgáltatások esetében, egy ilyen komplex és sokrétű könyv nagyon hasznos forrása lehet a tanácsadók állandóan bővülő tudásbázisának.

Aaron Michelin ügyvezető igazgató

Enersense International Oy Gyakorló HR szakemberként, szervezetfejlesztőként folyamatosan dolgozom tanácsadókkal, legyenek azok belső avagy külső tanácsadók. Alapvetően a HR szerepe is a folyamatos belső fejlesztés és fejlődés biztosítása - ez a tevékenység a felgyorsult környezetben sokszor jár együtt dilemmákkal, és keressük a tapasztalati tudást hozzá. Ehhez a munkához kiváló kiinduló és összefoglaló művet tart a kezében az olvasó. Nélkülözhetetlennek tartok egy ilyen átfogó művet a vezetők, szervezeti szakemberek és külső tanácsadók polcáról.

Bárdos Andrea szervezetfejlesztési vezető

Bonafarm Csoport

Hivatkozás: https://mersz.hu/poor-menedzsment-tanacsadasi-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave