A globális kapitalizmus egyik aspektusa, hogy az erőforrások egyre növekvő mértékű, globális kiaknázását, hasznosítását is jelenti, amelynek szükségszerűen súlyos környezeti következményei vannak. Bár gyakran kezelik úgy az erőforrásokat, mintha azok végtelenül rendelkezésre állnának, azonban ez távolról sincs így. A népességnövekedés és a fogyasztói társadalom ideáljának terjedése – aminek következtében a fejlődő országokban is növekszik a fogyasztás – egyre élesebben vet fel olyan problémákat, mint például a megújuló erőforrások túlzott felhasználása, a biológiai diverzitás csökkenése, a politikai határokon átnyúló környezetszennyezés, az éhezés és alultápláltság, a vízkészletek pazarlása, vagy az üvegházhatású gázok kibocsátása. Nem célunk, hogy e rövid fejezetben mindezeket teljes mélységükben elemezzük – megteszi azt több, korábban megjelent kiváló kiadvány (lásd például Houghton 2009, Kerényi 1995, 2003, Kertész 2001, Rakonczai 2008). Ehelyett inkább kiemelünk néhányat a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos problémák közül, és ezek legfontosabbnak tekintett elemeit tekintjük át. Az alfejezet végén pedig kitérünk a globális környezetvédelmi egyezményekre és az eddig elért eredményekre (és kudarcokra) is.