Inotai András, Juhász Ottó (szerk.)

A változó Kína


Milyen mutatókkal jellemezhető még a kínai társadalom és gazdaság jelenlegi helyzete?

A C/1. számú táblázat következő, C) Az állami kiadások megoszlása című nagy csoportjában első helyen a 2000 és 2006 közötti kormányzati kiadások folyó áras összegei szerepelnek, az öt fő célterületre bontva, százalékos részesedési arányukkal együtt. Ezek az adatok csak a statisztikai évkönyvekben lelhetők fel ebben a bontásban, ezért hiányoznak a 2007. évre vonatkozó adatok. Az Országos Népi Gyűlés (ONGY), azaz a kínai parlament minden év márciusának elején megtartott ülésszakain az előző évi költségvetés végrehajtásáról és az adott év költségvetésének tervezetéről elhangzó pénzügyminiszteri beszámoló a központi és területi költségvetések bevételeit és kiadásait külön-külön és – ami még lényegesebb – eltérő részletezésben tárgyalja. A központi költségvetés kiadásait például tíz célterületre bontva taglalja, amelyek közül csak egy – a honvédelemre fordított kiadások összege – esik egybe az általam bemutatott öt csoport egyikével. Ezért a táblázatban 2007-re – a kormányzati kiadások teljes összegén kívül – csak ennek 348,3 milliárd jüant kitevő összegét, s annak 7 százalékos részarányát tüntettem fel. Ez utóbbi a 2007-es központi költségvetési kiadások 11,8 százalékát tette ki, azaz ugyanannyit, mint egy évvel korábban, holott a táblázatban megadott 2006. évi 297,9 milliárd jüanos összeg a kormányzati kiadások 7,4 százalékát képezte. Ezeknél a tételeknél egyébként valójában az a különös és szokatlan, hogy – a gazdasági építésre és az egyéb célokra fordított kiadások kivételével – az összes többi részaránya hat év alatt alig változott. Az említett két kivétel esetében a gazdasági építésre fordított rész arányának 10 százalékponttal való csökkenése, az egyéb célokra fordított rész arányának pedig 9 százalékponttal való növekedése volt tapasztalható. 2010-re alapjában véve az eddigi tendenciák folytatódását feltételeztem. Az állami kiadások további két kiemelt tételénél, a környezetvédelemre, valamint a kutatásra és fejlesztésre fordított kiadások folyó áras összegeit – a nemzetközi statisztikai gyakorlatnak megfelelően – nem az állami kiadások teljes összegéhez, hanem a folyó áras GDP teljes évi összegéhez viszonyítva mutattam be. Eszerint, a hat év alatt 2,5-szörösére nőtt környezetvédelmi kiadásoknak a GDP-ből való részesedése 1,13 százalékról 1,22 százalékra emelkedett, miközben a hét év alatt több mint 3,7-szeresére nőtt kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásoké 1 százalékról csaknem 1,5 százalékra. 2010-re az előbbinél 0,38, az utóbbinál 0,31 százalékpontos további emelkedést prognosztizáltam, 576, illetve 648 milliárd jüan nagyságrendű folyó áras összeg elérése mellett.

A változó Kína

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 021 2

E kötet a jelentős intellektuális erővel rendelkező magyar modern Kína-kutatás legjavát adja közre a globális válságot közvetlenül megelőző állapotokról. Hiánypótló szerepet tölt be, mivel magyar sinológusoktól az elmúlt években ritkán jelent meg könyv, noha a Kína-problematika a hazai érdeklődő közönség figyelmének középpontjába került.

A Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal kezdeményezésére három éve folynak újra szervezett jelenkori Kína-kutatások hazánkban. Ezek eredményei és résztanulmányai a szakmai közvélemény tájékoztatását szolgáló kötetekben jelentek meg, de nem kerültek kereskedelmi forgalomba.

Jelen kötet célja a szélesebb közvélemény tájékoztatása Kína belső helyzetéről, regionális és globális súlyának növekedéséről, valamint a magyar-kínai kapcsolatok alakulásáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/inotai-juhasz-a-valtozo-kina//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave