Kína világgazdasági szerepnövekedésének egyik fő területét a nemzetközi nyersanyag- és energiapiacokon való kínai jelenlét gyors erősödése jelenti. A 10 százalék körüli átlagos évi növekedéssel járó gazdasági modernizáció az elmúlt évtizedben többszörösére emelte a kínai keresletet a legfontosabb ásványi nyersanyagok, de egyes energiahordozók vonatkozásában is. Bár Kína – már csak több mint 8 millió km2-es területe alapján is – számos nyersanyaggal jól ellátottnak tekinthető, a gyors növekedés eredményeként a legtöbb ásványi termékben megszűnt nettó exportőri pozíciója, és esetenként látványos importtöbbletek alakultak ki. Ez még olyan alapvető nyersanyagokra is áll, mint a szén vagy a vasérc. Több belgazdasági és nemzetközi tényező valószínűsíti, hogy a rendkívül nyersanyag- és energiaigényes növekedés a következő években némileg lelassul, és fokozott figyelem fordul – már csak a környezetvédelem javítása és a nemzetközi versenyképesség fenntartása miatt is – a takarékosabb termelési kultúrák térhódítására. Ugyanakkor a továbbra is magas növekedési ütem még sikeres strukturális váltás esetén is fokozza a kínai gazdaság nyersanyag- és energiaigényét. Ezért a jövőben is érvényesülni fog az a tendencia, hogy Kína egyre jelentősebb szeleteket hasít ki a nyersanyagok és energiahordozók világimportjából.197