Lentner Csaba

Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tények és tévhitek


Az európai uniós integráció pénzügyi kísérőjelenségei

A nem nagy belső gazdasági erejű magyar nemzetgazdaság az elmúlt több mint egy évtizedben gyakorlatilag teljes mértékben liberalizálódott. Így a világgazdasági környezet, azon belül kiváltképpen az Európai Unió gazdaságának pozíciója meghatározó jelentőségű hazánk gazdasági és pénzügyi helyzetében. Az 1988-tól kezdődő gazdasági rendszerváltozást a piacgazdasági térnyerés, ezáltal a magyar gazdaságnak a fejlett piacgazdaságokhoz való felzárkóztatása, majd az Európai Unió teljes jogú tagjává válásának törekvése határozta meg. Mindezek következtében hazánk gazdasági – és ebből fakadóan politikai – autonómiája igencsak lecsökkent. Emiatt a gazdasági rendszerváltozás elindítása utáni negyedik kormány (azóta már az ötödik) is csak olyan gazdaságpolitikai célokat jelölt ki, amelyek egyrészt a globalizáció törvényszerűségeit és érdekeit veszik figyelembe, másrészt teljesítik az uniós tagság elnyeréséhez szükséges elvárásokat, még ha mindezek a nemzeti érdekek rovására érvényesülnek is. Az uniós partnereink által hitelesnek elfogadott, kiegyensúlyozott, stabil, a koppenhágai és a maastrichti követelményekben is lemérhető, vagyis az EU-hoz konvergáló gazdaság- és társadalompolitika további alkalmazása mellett a számunkra alapvetően fontos működőtőke- és a növekvő államadósságunk finanszírozásához szükséges portfólióbefektetéseket várhatóan még évekig meg tudjuk szerezni. A belső erőforrásokra építő, a belső piacvédelmet általánosan kiterjesztő gazdaságpolitikai kurzust azonban az elmúlt mintegy másfél évtizedben sajnos feladták. (Az ezredfordulón elindított – 2002. második félévében azonban már leállítás alatt álló – Széchenyi Nemzeti Fejlesztési Terv volt az az átfogó, a magyar piacgazdasági átmenetben egyúttal az utolsó „kitörési kísérlet” (is), amely a belsőerőforrás-allokációt hatékonyan kívánta megvalósítani. Jóllehet a külső erőforrások elapadását helyettesítő motivációs háttérrel rendelkező gazdaságpolitikai programként is értékelhető.) Így az Európai Unió vezérelte, külső fundamentumokra épülő magyar gazdaságpolitikának az alternatívája, a nemzeti, harmadikutas pénz- és gazdaságpolitika hitelessége és leendő eredményes volta jobbára csak a külső erőforrásokra építő kormányzati pénzügyi és jegybanki monetáris politika eredménytelenségeiből vezethető le, és szükségessége ily módon indokolható. Pénzügyi adatokkal igazolható ugyanis, hogy gazdasági felzárkózás helyett gazdasági térvesztés, visszafordíthatatlannak látszó leszakadás tanúi lehetünk a magyar gazdaság helyzetét vizsgálva. Az EU tizenöt tagállamában az egy főre vetített bruttó hazai termék 1997. évi vásárlóerő-paritáson számolt értékét 100%-nak véve a magyar érték az EU-átlag 50%-át sem éri el. Ha összevetjük adatainkat a szomszédos Ausztriával (az 1900-as év bázisán), száz év alatt a leszakadási indexünk a duplájára nőtt (lásd a 7. fejezet 77. oldalán írtakat).

Rendszerváltás és pénzügypolitika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 012 0

Prof. Dr. LENTNER CSABA egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi és Államháztartási Intézetének vezetője. 1989-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1995-ben a közgazdaságtudományok kandidátusává avatták a Magyar Tudományos Akadémián. 2003-ban közpénzügytanból habilitált. A pályakezdést követő éveiben banki-vállalati, később állampénzügyi-közéleti területeken-, közel két évtizede a felsőoktatásban tölt be vezető tisztségeket. A neoliberális gazdaságpolitika egyik fő hazai kritikusa. A 2010-től újjászervezett Magyar Állam közpénzügyi gyakorlatának tudományos rendszertanba foglalója. A válság utáni években vendégkutatóként tanulmányozta a Bank of England és a Federal Reserve (Fed) konszolidációs politikáját, egyidejűleg a nem konvencionális közgazdasági iskola és a Magyar Nemzeti Bank új típusú közgazdasági-közgondolkodási műhelyének aktív szereplőjévé avanzsált. 2005-ben, majd 2006-ban az Akadémiai Kiadó által publikált Rendszerváltás és Pénzügypolitika című könyvének újrakiadásával, új gondolatokkal történő kiegészítésével a szerző feleleveníti az 1980-as évek végétől megvalósított neoliberális piacgazdasági átmenet általa vélt ellentmondásait. Egyidejűleg a könyv 2016-os kiadásában igazolja a nem konvencionális eszközökre épülő gazdaságpolitika eredményeit, tükröt állítva annak kritikusai elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lentner-rendszervaltas-es-penzugypolitika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave