Vigvári András

Pénzügy(rendszer)tan

Alapvető ismeretek rendhagyó megközelítésben


Kereskedelmi bankok

A kereskedelmi bankot makroökonómiai nézőpontból szemlélve mint monetáris pénzügyi közvetítőt tekinthetjük. Ez azt jelenti, hogy összekapcsolja a különböző megtakarítói és finanszírozási igényeket. Betéteket (idegen forrásokat) gyűjt, ezeket a beruházók számára kihelyezi. Az idegen források gyűjtését passzív bankműveleteknek, a kihelyezési tevékenységet aktív bankműveleteknek nevezzük. E tevékenysége során lejárati és volumentranszformációkat hajt végre. E funkciók azt jelentik, hogy rövid lejáratú, kis volumenű betétekből hosszabb futamidejű, nagyobb összegű kihelyezéseket valósít meg, összhangba hozva ezzel a befektetők kínálatát a beruházók keresletével, csökkentve ezzel a finanszírozás tranzakciós költségeit. A kereskedelmi bank a gazdaság különböző szereplői számára pénzforgalmi számlát vezet és pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, ezzel részt vesz a fizetési forgalom lebonyolításában. E sajátos banki szolgáltatás adja számára azt a lehetőséget, hogy akár a hitelnyújtás, akár a devizavásárlás eredményeként ügyfelei folyószámláján jóváírt betétek pénzként képesek funkcionálni. Az újabb elméletek a pénzügyi közvetítés azon előnyét is hangsúlyozzák, hogy a pénzügyi közvetítők professzionálisan képesek kontrollálni a beruházók által felhasznált források felhasználását, vagyis a bankok egyfajta „delegált megfigyelő” (Diamond 1996) funkciót is betöltenek. Ezen elméleti meggondolások szerint a kereskedelmi bankok pénzügyi közvetítő tevékenysége azért versenyképes, mert e funkciójában a kisbefektetők esetében olcsóbban és hatékonyabban képes megvalósítani a befektetett források monitoringját. A bank tehát e speciális kockázatmenedzselő tevékenységével válik jogosulttá megfelelő jövedelemre. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a bank „kockázatokkal kereskedő üzem”. Mint ilyen, profitorientált vállalkozás, amelynek tulajdonosai befektetett tőkéjük után hozamot várnak el. A pénzügyi közvetítés piacán a különböző szerződő felek (betétes – bank; bank – hitelezett ügyfél) között információs aszimmetriák vannak, ami a morális kockázat és a kontraszelekció jelenségében érhető tetten. Az előbbi a kereskedelmi bankok esetében azt jelenti, hogy a szerződés megkötése után valamelyik szerződő fél (akár a bank, akár az ügyfél) cselekedeteivel hatással van a másik szerződő fél által elért eredményre. A bank menedzsmentje felelőtlenül gazdálkodik a gyűjtött idegen forrással, ezért nem tudja azt kamatostul a betéteseknek visszafizetni. Morális kockázat az az eset is, amikor a hitelt felvevő eleve tudja, hogy nem lesz képes a kölcsönvett pénzt visszafizetni. A kontraszelekció azt jelenti, hogy a szerződő felek közül az egyik a megállapodás megkötése előtt többletinformáció birtokában van. A bankok esetében ilyen helyzet az, amikor meghatározott ügyfelek vagy ügyfélcsoportok számára nem adnak hitelt, mert múltbeli tapasztalatok és/vagy előrejelzések alapján úgy vélik, hogy ezek nem lesznek képesek a hitelt visszafizetni.

Pénzügy(rendszer)tan

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 059 887 3

A Pénzügy(rendszer)tan című tankönyv második kiadása a háromszintű felsőoktatás számára készült. Szerzője, Vigvári András, az ÁSZ FEMI tudományos tanácsadója, egyetemi docens, gyakorló pénzügyi szakember. A rendszerszemléletű megközelítés nemcsak tudományos értelemben jelent eredeti megközelítést, hanem ez az építkezés didaktikailag is újítás. Lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó és megalapozott ismereteket szerezzen a pénzügyek bonyolult világáról. A könyv nyelvezete és apparátusa csak minimálisan formalizált. Ez alkalmassá teszi arra is, hogy a közgazdász és gazdálkodástudományi képzésen túlmenően a jogi, a közigazgatási és társadalomtudományi képzések is hasznosíthassák. A könyv tagolása és szakmai nyitottsága lehetővé teszi, hogy a különböző alapszintű, mester és doktori képzések törzsanyaga legyen. A szerző nem megtanulandó leckéket írt, hanem élő és hasznosító, továbbgondolandó ismereteket nyújt, melyhez esettanulmányok, elméleti összefoglalók, glosszárium, kronológia biztosítanak keretet. A kötetet ún. arcélek színesítik, melyben a szerző bemutatja a téma szempontjából releváns pénzügyi szakembereket és kutatókat is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/vigvari-penzugyrendszertan//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave