Mint az eddigiekben ismertetett szolgáltatási csoportosításokból is érzékelhető, részben a klasszifikáció eltérő céljából, részben pedig az elméleti alapállásból és a választott ismérvrendszerből adódóan a különböző osztályozások között az „átjárás” lehetősége erősen korlátozott, sőt esetenként kizárt. Természetesen következik ebből, hogy a fogalom- és csoportképzések mindegyike vitatható valamilyen szempontból, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy azok között nyilván kevésbé jól sikerültek is előfordulnak. A nemzetközi és a hazai szakirodalomban megtalálható nagyszámú szolgáltatási csoportosítás, osztályozás talán legnagyobb hiányosságának a következőt tartjuk: tulajdonképpen azok egyike sem segíti igazán elő annak felismerését, érzékeltetését, hogy a szolgáltatások milyen összetett és nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a modern gazdaság és társadalom életében. Ennek a hiánynak a feltárása viszont maga után vonta egy olyan új szolgáltatási csoportosítás kialakításának igényét, amely ennek a követelménynek is eleget tesz. Kutatásaink során a következő következtetésre jutottunk; ez a cél a szolgáltatások egy olyan vizsgálatával, osztályozásával közelíthető meg a legjobban, amelyben azt elemezzük, hogy az egyes szolgáltatásfajták az adott konkrét szükségletek kielégítése mellett milyen funkciókat töltenek be. A csoportképzés alapját a szolgáltatások társadalmi, gazdasági újratermelési folyamatban elfoglalt helye, az általuk betöltött szerep képezi. Ilyen irányú elemzéseink, vizsgálataink alapján 6+1 szolgáltatási csoport körvonalazásához, kialakításához jutottunk el. Ezek a következők: