A szolgáltatási tevékenység előzőekben szereplő sajátosságaiból következik, hogy szűkebben értelmezve a szolgáltatások nem szállíthatók. Ez az alaphelyzet azonban a technika fejlődésével és új szolgáltatások kialakulásával egyre bővülő körben (ebben például az utóbbi időszakban az internet szerepe jelentős) változott. Tágabb értelemben a szolgáltatások egy részének „szállíthatósága” többféle tartalommal bírhat. A szolgáltatások „szállíthatósága” alatt érthető egyrészt az, hogy a vásárláskor az eladónak és a vevőnek nem kell azonos helyen lenni, s az értékesítésbe „közvetítők” is bekapcsolódhatnak a szolgáltatások egy részénél (pl. a színház- és mozijegyekben, a repülőjegyekben „tárgyiasuló” szolgáltatási ígéretek, a turisztikai szolgáltatások jelentős része vagy a biztosítások). Másrészt a szolgáltatások egy csoportjánál a „szállíthatóság” alatt érthetők azok a megoldások, amikor egy másik szolgáltatás (pl. televízió, internet) közvetíti távolabbi helyszínekre az adott szolgáltatást (pl. színházi előadást, sportversenyt), vagy teremt kapcsolatot a szolgáltató és a fogyasztó között. Harmadrészt „szállíthatóvá” teszi a szolgáltatásokat az, ha rögzíthetők, „tárgyiasíthatók”. E körben említhető meg például a színházi előadások, koncertek felvétele vagy a tanácsadás, az oktatási előadások írásban és nyomtatásban történő rögzítése, továbbadása. Kihangsúlyozzuk, hogy a szolgáltatások jelentős része (a személyi szolgáltatásoktól az éttermi szolgáltatásokon át a rendvédelmi, biztonsági szolgáltatásokig) egyik értelemben sem minősíthető szállíthatónak.