Farkas Beáta

Piacgazdaságok az Európai Unióban


Az összehasonlító intézményi elemzés elméleti kerete

A fentiekben áttekintettük azokat a legfontosabb elméleti, módszertani kérdéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy meghatározhassuk azt az elméleti keretet, amelyben az európai uniós piacgazdaságokat elemezni fogjuk. Miután elemzésünk tárgya nemzetgazdaságok gazdasági teljesítményének makroszintű összehasonlítása lesz, számunkra a legmeggyőzőbbnek és leggyümölcsözőbbnek North (2005) megközelítése látszik, amely megítélésünk szerint a tartalmi és módszertani dilemmákra védhető szintézist ad. Elfogadhatjuk, hogy az intézmények a játékszabályok, amelyekre azért van szükség, mert az ember interakciói egy bizonytalan világban zajlanak, és a szervezetek működésének bizonytalanságát ez csökkenti. A szereplők számára a játékszabályok egyrészt korlátok, másrészt lehetőségek is. Azt ugyan nem mernénk olyan univerzális érvénnyel kijelenteni, mintegy ontológiai adottságként kezelni, mint North teszi, miszerint a szereplők, a szervezetek célja a túlélés, ami a szűkös erőforrások közötti verseny közepette a nyereség maximalizálásában nyilvánul meg, de elemzésünk időhorizontján, a nemzetgazdaságok gazdasági növekedési lehetőségeit vizsgálva, már vállalhatónak tartjuk ezt a feltételezést is. Annál inkább, mert ezekből a feltevésekből Northnál sem következik, hogy a szereplők döntései szükségképpen egy optimális egyensúlyi állapothoz vezetnek. Azok a készségek, ismeretek, melyeket az egyes egyének és szervezetek megszereztek, formálják azt is, ahogyan a lehetőségeiket felfogják, értelmezik. Különböző kulturális háttérrel, különböző tapasztalatokkal ugyanazokat a tényeket is különböző módon értékelik, és különböző módon döntenek. Vagyis a korlátozott racionalitás és az útfüggőség feltételezése mellett elképzelhető, hogy a fejlődés nem vagy nem egyetlen lehetséges egyensúlyi állapothoz vezet. Az útfüggőség elfogadása nem jelent determinációt, de a választási lehetőségek korlátozását igen, illetve azt, hogy a változások evolúciós jellegűek és inkrementálisak. A közép- és kelet-európai rendszerváltozások története jól példázza Northnak (1990) azt a megállapítását, hogy még a radikális változások is utólag mélyülnek el, ugyanis a mélyen meggyökeresedett kulturális örökség, az abból fakadó informális korlátok csak lassan igazodnak a radikális, gyors formális változásokhoz.

Piacgazdaságok az Európai Unióban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 030 4

Szétfeszíthetik-e az Európai Uniót az eltérő kapitalizmusmodelleket megtestesítő tagállamok fejlettségi különbségei? Blokkolhatják-e a piaci erők az EU-n belüli centrifugális energiákat, vagy inkább a közösségi politikáktól várható ez? Farkas Beáta könyve túllép e konvencionális kérdésfeltevéseken, az intézményi közgazdaságtan és az összehasonlító elemzés kreatív összekapcsolásával keres válaszokat a mindenkit izgató problémákra. Érdemben továbbfejlesztve a Varieties of Capitalism elméletét, jut el a reális kérdésfeltevésig: eredményesen működhet-e az EU a tartósan különböző fejlettségű és a kapitalizmus különböző modelljeit képviselő országokkal, és mik ennek a költségei?

Szabó Katalin professor emerita,

Budapesti Corvinus Egyetem

Bezárkózó világunkban minden korábbinál nagyobb szükség van a tudományos igényességű kitekintő, összehasonlító elemzésekre. Farkas Beáta átfogó munkája az Európai Unió tagállamait, azok típusait vizsgálja az összehasonlító intézményi közgazdaságtan eszközeit és eredményeit felhasználva. A korábbi eredmények kitűnő áttekintése azonban csak kiindulópont az önálló és a térségünk tagállamait is magába foglaló elemzéshez, ami nemcsak a recesszió előtti állapotra, hanem izgalmas módon a válságkezelés időszakának változásaira is kiterjed.

Az elmélet és az empirikus alapú modellépítés együttes alkalmazása kiváló betekintést ad kritikus évtizedünk tendenciáiról. Az intézményi különbségek és változások feszítő következményekkel járnak az európai integráció elméletére és jövőjére is. Európa útkeresés előtt áll, és ehhez a könyv sok tovább gondolandó adalékot szolgáltat. A Piacgazdaságok az Európai Unióban széles körben használható mind az akadémiai kutatások, mind a felsőoktatás területén.

Muraközy László egyetemi tanár,

Szent István Egyetem

Olyan időket élünk, amelyekben mintha „az emberiség hirtelen elvesztette volna az egyensúlyszervét”. Ezért a legjobbkor jött Farkas Beáta könyve, amely elmélyült intézményi elemzéssel világítja meg szűkebb környezetünkben, az Európai Unión belül zajló egyensúlyvesztés okait és lehetséges kimenetelét. A könyv súlyos üzenete, amely nyilvánvalóan vitákat vált majd ki, logikusan következik az intézményi gondolkodás sarokkövéből, az útfüggőségből: a differenciált integráció nem átmeneti eltérés egy elérendő biztonságot sugalló végállapothoz képest, hanem egy nyílt rendszer természetes létezési módja.

Hámori Balázs egyetemi tanár,

Budapesti Corvinus Egyetem

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-piacgazdasagok-az-europai-unioban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave