Szakály Zoltán (szerk.)

Élelmiszer-marketing


Célpiacok kiválasztása

A célpiacválasztás nem más, mint az egyes szegmensek vonzerejének meghatározása, és egy vagy több szegmens kiválasztása, amelybe a vállalat belép. A szegmentálást követően tehát a vállalatnak értékelnie kell a létrejött szegmenseket, melynek során két tényezőt kell vizsgálnia: a szegmens általános vonzerejét, illetve a cég céljait és erőforrásait. A szegmens vonzerejét először is a mérete, illetve növekedési potenciálja, másodsorban nyereségessége, alacsony kockázati szintje, méretgazdaságossági előnyei határozzák meg. A szegmens strukturális vonzerejének megítélésére használható Porter öttényezős versenyerő modellje is. Például kevésbé vonzó az a szegmens, amelyben már sok erős és agresszív versenytárs van jelen, az új belépők számára pedig könnyű a belépés. Ha sok meglévő vagy potenciális helyettesítő termék van, az csökkenti az elérhető árat és profitot. Ha a vevők vagy a szállítók relatív alkuereje magas a vállalathoz képest, akkor ők határozhatják meg a tranzakciók feltételeit (például az árat), ami szintén csökkenti a vállalat nyereségét (Kotler–Keller, 2012; Kotler–Armstrong, 2014).

Élelmiszer-marketing

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 025 0

Az élelmiszer témakör ma egyre nagyobb figyelem mellett egyre több gondolat, elvárás összekapcsolódását testesíti meg, megjelenik benne a biztonság, a kényelem, a bizalom, a felelősség, az élvezet, a kontroll, a megosztás, a félelem… Az Élelmiszer-marketing szakkönyv érinti a jelen sokszínű kérdéseit, miközben fókuszában tartja a klasszikus marketingmunka területeit.

Az Élelmiszer-marketing szakkönyvvel olyan széles körű ismeretanyagot magában foglaló szakirodalmi munkát nyertünk, ami egyszerre segíti a tematikus megismerést, valamint a friss problémafelvetésekkel az új ismeretek befogadását.

Törőcsik Mária

egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem

Az élelmiszer- és táplálkozásmarketing szerepe leginkább a meglévő fogyasztói szükségletek kielégítésében, a folyamatos termékfejlesztésben mutatkozik meg.

A könyv tökéletesen reprezentálja az élelmiszer-marketing jelenlegi helyzetét, és mint egy agrár- és élelmiszeripari enciklopédiaként sorra veszi a szakma összes részterületét, melyből kiemelném egyik új keletű, felkapott témáját, a neuromarketinget. Az idegtudományban egyre inkább teret nyernek az érzelmekkel kapcsolatos vizsgálatok, így a neuromarketing eszközei segíthetnek feltárni, hogy mely tényezők ragadják meg a fogyasztók figyelmét, mik váltanak ki kötődést, és mi segít az emlékezésben.

A szerzők átfogóan mutatják be a legmodernebb marketingmegoldásokat az élelmiszer-gazdaságban. Ezért úgy gondolom, hogy egyetlen agrár-élelmiszer szakmában dolgozó marketingesnek sem hiányozhat a könyvespolcáról!

Hinora Ferenc

elnök, Magyar Marketing Szövetség

Szédületes sebességgel változó világunkban az élelmiszer-gazdaság marketingszakemberei komoly kihívások előtt állnak. Válaszokat kell találniuk az új évezred fogyasztóinak azon igényeire, ahol a tápláló és ízletes összetétel, az egészségesség, a környezettudatosság és az etikus vállalati működés már szinte „belépő kategóriáknak” számítanak. Emellett úgy kell jövedelmező utakat keresniük vevőikhez, hogy az elfogyasztott élelmiszer a fogyasztók önkifejezésének részévé is válhasson. Ezen feladatok ellátásához ad támogatást e szakkönyv, mely tartalmazza a tárgykör legfrissebb ismereteit, és kézikönyvként is kiválóan használható. Szívből kívánom, hogy forgassa eredménnyel, és a könyv tudásanyagát alakítsa fenntartható értékekké!

Avramucz Attila

vállalati kapcsolatok igazgató, Univer Product Zrt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szakaly-elelmiszer-marketing//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave