Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Járadékvadászat általános elmélete

A járadék fogalma már Adam Smithnél is megjelenik, az ő értelmezésében járadék a föld birtoklásából eredő jövedelem. „A földjáradék, mint a földbirtok használatáért fizetett ár, a dolog természeténél fogva mindig az a legmagasabb ár, amelyet a bérlő a föld adottságainak a figyelembevételével még meg tud fizetni” (Smith, 1992, 155). Vizsgálódásunk szempontjából a földjáradék kérdése azért fontos, mert a munkabérrel vagy a tőkekamattal ellentétben „a földjáradék megszolgálatlan jövedelem” (Sós, 1923, 87). David Ricardo Smithhez hasonlóan értelmezte a járadékot, ő azonban kiemelte, hogy a földjáradék a föld különböző termőképességéből következik. „Mihelyt a társadalom haladásával másodrendű termőföldet is művelés alá vesznek, az elsőrendű földön nyomban földjáradék keletkezik, s ennek nagysága a két föld minőségének különbözőségétől függ” (Ricardo, 1991, 39). A korai értelmezéstől eltérően napjainkban általánosan járadéknak nevezzük a jövedelemnek azt a részét, amellyel a tulajdonos többet kap, mint ami a tényező más felhasználási lehetőségeivel járna (Tollison, 1982). Ez az értelmezés természetesen már nem kizárólag a földbirtokból származó jövedelemre korlátozódik.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave