Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Történelmi háttér

Burundiban három etnikai csoport él. Az ország lakosságának 85%-a hutu, 14%-a tuszi, 1%-a tua. A belga gyarmatosítók túlértékelték a tuszik társadalmi szerepét, és kizárták a másik két csoportot a közigazgatásból, a magasabb szintű oktatásból. A tuszik uralmára épülő rendszer azonban a gyarmatosítás végével nem szűnt meg.A Michel Micombero tuszi elnök nevével fémjelzett katonai diktatúra idején kezdődött el a „Bururi maffia” uralmának kiépítése, melyet megszilárdított az 1972-ben hutuk ellen elkövetett népirtás. Az ország déli részéről, Bururi tartományból származó három tuszi elnök (Michel Micombero: 1966–76, Jean-Baptiste Bagaza: 1976–1987, Pierre Buyoya: 1987–1993, 1996–2003) összesen harmincnégy évig kormányozta Burundit. A rendszer megdöntésére bizonyos időközönként kísérletet tevő hutu többség (ennek eredménye, hogy Burundi posztkoloniális történelme során már öt polgárháborús időszakot élt meg) 2005-ben áttörést ért el, azonban az új hutu vezetés nem tudott érdemi fejlődést felmutatni: a hadsereg és a közigazgatás még mindig tuszi többségű, az extrém mértékű korrupció továbbra is jellemző: a Transparency International 2015-ös Corruption Perception Index felmérésben Burundi 168 ország közül a 150. helyen állt (Transparency International, 2015), az oktatási és egészségügyi infrastruktúra állapota nem sokat javult (Biedermann, 2015).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Gazdaság

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero