Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


fejezet. Magyar–afrikai kapcsolatok és a pragmatikus külpolitika

A 21. század elején kitüntetett figyelmet szükséges szentelnünk a nemzetközi rendszer újabb gravitációs centrumainak és az általuk is használt diplomáciai eszközök hatékonyságának. Meghatározóvá válik a pragmatikus külpolitika, amely egy adott ország új geopolitikai pozícióinak meghatározását és megszerzését igyekszik elősegíteni. E pragmatikus gondolkodás és viselkedés tekintetében a szereplők egyre kevésbé különböznek egymástól. Magyarország is arra törekszik, hogy ilyen típusú szemlélettel mára határozott(abb) léptekkel fogalmazza újra jelenlétét és szerepvállalásait az afrikai kontinensen. E fejezet célkitűzése, hogy bemutassa, miért van keresnivalója Magyarországnak (is) Afrikában. Célunk, hogy áttekintsük a kölcsönös függőségek korában kiépülő sokközpontú (interpoláris) nemzetközi rendszerben Afrika helyét és szerepét a rendszerváltás előtti és utáni magyar külpolitika szemszögéből. Időrendben a különböző együttműködési formák alapján (az árucsere-forgalomtól az ösztöndíjasok fogadásáig) először a rendszerváltást megelőző évtizedek jellemzőit gyűjtjük össze, majd a rendszerváltás óta eltelt időszak változó prioritásai közepette keressük a magyar Afrika-politika csíráit. Külön figyelmet szentelünk a 2015-ben meghirdetett Déli Nyitás külpolitikájának, amely határozottan használ megnyerő puha-erő (soft power) elemeket. Végezetül, a jövő perspektívái kapcsán a magyar Afrika-kutatás fontosságáról, a hazai afrikanisztika szerepéről és lehetőségeiről értekezünk.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave