Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Bevezető gondolatok – Van keresnivalónk Afrikában

A kortárs magyar−afrikai kapcsolatok bemutatását a változó globális térben, e tér fő jellemzőinek figyelembevételével érdemes elvégeznünk. Az 1960-as „annus mirabilis” óta az afrikai kontinens elmúlt bő ötvenöt éve nem csupán a területén található országok számára hozott mérvadó változásokat, hanem maga Afrika is a nemzetközi folyamatok fókuszába került. Ez utóbbit nem mindig azzal érdemelte ki, hogy mai napig szűnni nem akaró vagy újból és újból fellángoló konfliktusok tizedelik lakosságát, hanem a 21. század első évtizedében felmutatott jelentős gazdasági növekedésével. 2000 és 2010 között Afrika a világ második leggyorsabban növekvő térségének számított a feltörekvő délkelet-ázsiai térség mögött.304 A Világbank adatait és előrejelzéseit használva a Business Insider szerint 2015-ben a tizenhárom leggyorsabban növekvő gazdaság között hat afrikai volt, első helyen Etiópiával.305 Az átalakulóban lévő, egyre inkább interpoláris (Grevi, 2009) globális világ több meghatározó aktorának keltette fel az érdeklődését a ki nem aknázott, óriási piaci lehetőségekkel rendelkező, valamint a legfiatalabb korfával jellemezhető kontinens. A volt európai gyarmatosítók és az USA mellett csak a kínaiak fokozták jelenlétüket Afrika-szerte. A regionális hatalmi ambíciókkal és pozíciókkal rendelkező feltörekvő gazdaságok, melyek Wallerstein (2010) szerint a világrendszer félperifériáján találhatók, szinte valamennyien fokozottan figyelnek az afrikai kontinensre, a kapcsolatok fejlesztésére és az együttműködési lehetőségek kiaknázására. India306, Dél-Korea, Indonézia307, Szingapúr, Törökország, Oroszország308, Brazília, az Öböl-térség államai, sőt még Irán is folyamatosan keresik a kapcsolatok bővítésének, illetve a meglévő kétoldalú kapcsolatok mélyítésének útjait, módjait. Ezen entitások mindegyike természetesen jól felfogott nemzeti érdekek, nemzetgazdasági aspirációk mentén, geopolitikai, geostratégiai megfontolásoknak megfelelően van jelen Afrikában. Ez a fajta felfokozott érdeklődés egyúttal Afrika számára is lehetőség térségi és globális jelenlétének újrafogalmazására.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave