Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Rendszerváltás előtt: rajta voltunk Afrika térképén

A szovjet blokk tagjaként, Moszkva ideológiai ernyője alatt Magyarország nem önálló, ám mégis aktív külpolitikát folytatott az akkori harmadik világbeli országokkal, köztük az afrikai kontinens számos államával, így például Algériával, Líbiával, Angolával, Etiópiával, Mozambikkal, egészen a rendszerváltásig. „Külpolitikai kérdésekben az egyeztetés a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete, majd a Honvédelmi Miniszterek Tanácsa és a Külügyminiszterek Tanácsa ülésein folyt, gazdasági kérdésekben pedig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) üléseinek ajánlásai alapján dőlt el, milyen területeken vállal Magyarország segítségnyújtást” (Hegedűs, 2008, 31). Számos esetben ez a keleti blokkstílus kimerült abban, hogy retorikai fogásokkal jelezte a szovjet érdekszféra adott tagja, mennyire fontos számára az együttműködés Afrikával, mennyire kívánja támogatni a partner afrikai országot. Az államok vezetői igyekeztek baráti viszonyt ápolni az ázsiai és afrikai országokkal, se szeri, se száma nem volt a baráti látogatásoknak – ezek eredményeiből azonban maguk az afrikai emberek nem sokat láttak, érzékeltek. Losonczi Pál, aki 1967 és 1987 között államfői funkciót töltött be az Elnöki Tanács elnökeként, rendszeresen utazott a harmadik világ országaiba, köztük afrikai országokba „baráti kapcsolatok ápolása” végett. Magyarország kormányzati szinten ennél messzebb ment, és ötéves terveiben külön segélyprogramokat, jellemzően kormányhiteleket, technológiák átadását, fokozott árucserét határozott meg afrikaiak számára. 1962-ben pedig létrejött az a koordinációs kormányszerv, az ún. TESCO Nemzetközi Együttműködési Iroda (angol nevén: International Technical and Scientific Cooperation and Trading Office), amely a kétoldalú technológiai, oktatási és képzési egyezményeket koordinálta és valósította meg.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave