Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Perspektívák a jövőre nézve – Záró gondolatok

Legfőképpen az oktatás fontosságáról kell szólnunk. Az előző részekben világosan érveltünk amellett, hogy Magyarország afrikai szerepvállalása újrafogalmazásában jelentős súlyt képvisel az oktatás és kutatás területén megfogalmazható együttműködés, mely hosszú távon alapot képezhet további kooperációnak. A kétoldalú oktatási, kulturális és tudományos megállapodások évtizedek óta fontossággal bírnak Magyarország számára. A 2013-ban indított Stipendium Hungaricum állami ösztöndíjprogram ezáltal az egyik legfontosabb eszközét jelenti Magyarország pragmatikus külpolitikájának, egyúttal formálódó Afrika-politikájának. Láttuk, számos olyan afrikai ország is van, amellyel Magyarország kapcsolatai meglazultak a rendszerváltást követően, de a kormányzat szerint is ezeket „könnyű újraépíteni, hiszen mára azok a fiatalok, akik [például] Afrikából [...] Magyarországon végezték tanulmányaikat, rendkívül kellemes és jó emlékeket őriznek az országról, és messzemenően készek arra, hogy bekapcsolódjanak [az] együttműködésbe” (OGY KÜB Jegyzőkönyv, 7). A Stipendium Hungaricum program mint puha-erő eszköz fejlesztésével a fő cél az, hogy Magyarország képes legyen gazdasági kapcsolatokat fejleszteni, gazdasági értelemben vett erejét növelni. A magyar nagykövetségeken külön kereskedelmi attasék, külgazdasági tanácsosok folytatnak célirányos tevékenységet a kereskedelmi volumen növelése érdekében. A Nemzeti Kereskedőház Zrt. szintén a gazdasági lehetőségek fejlesztésért felelős. A külügyi-külgazdasági kormányzati gépezet további fontos elemeiként a Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank), a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB) és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatják még az erőfeszítéseket.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave