Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Látványos növekedés az ezredforduló után – és a válság ellenére

Az ezredfordulót követően látványosan felgyorsult Afrika gazdasági növekedése: míg 1980 és 1999 között évi 2,4%-os volt a GDP évi növekedési üteme, addig 2000 és 2012 között ennek a duplája, évi 4,9% (Economic Report on Africa, 2015). Az egy főre eső GDP évi 3%-kal nőtt szubszaharai Afrikában (Rodrik, 2014), ennek ellenére 2010-ben az egy főre eső GDP csupán 60%-kal haladta meg az 1970-es szintet (ACET, 2014). Mind Afrika, mind pedig szubszaharai Afrika gazdasági növekedési üteme az ezredfordulót követően a világátlag és a fejlett országok átlaga felett volt, ugyanakkor nem érte el a kelet- és dél-ázsiai régió átlagát, de meghaladta Latin-Amerikáét. Természetesen az egyes afrikai régiók eltérően teljesítettek: míg 2006 és 2013 között egész Afrika évi növekedési üteme 4,5% volt, Kelet-Afrikáé 6,5% és Nyugat-Afrikáé 6,2% (World Economic Situation and Prospects, April 2015). Ugyanakkor egyes országok (például a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói DK, Niger, Libéria, Elefántcsontpart, Zambia, Zimbabwe és Szenegál) szegényebbek ma, mint amilyenek a 60-as években voltak (Rodrik, 2014).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave