Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


Afrika növekvő részvétele a világ tőkemozgásában

A közvetlen külföldi beruházások elmélete és gyakorlata azt mutatja, hogy az FDI – a munkahelyteremtésen, a technológiai fejlesztésen, a tudástranszferen, a termelékenység és a hatékonyság javításán, az export- és adóbevételek növelésén, a hazai megtakarítások kiegészítésén és a világgazdasági integrálódás elősegítésén keresztül – jelentős szerepet játszhat Afrika gazdasági növekedésében és annak fenntarthatóságában (Anyanwu, 2015). A kontinens azonban egészen a legutóbbi évtizedekig nem tudott élni ezzel a lehetőséggel. Míg az ezredfordulót megelőzően pár száz millió dollárnyi volt az Afrikába áramló közvetlen külföldi beruházások (továbbiakban FDI = Foreign Direct Investment) nagysága, addig az új évszázad első évtizedeiben, különösen 2007-től kezdődően a külföldi tőkebefektetések jelentős területévé vált Afrika. 2014-ben közel 54 milliárd dollár volt a beáramló FDI, 2015-re 57,5 milliárd dollárt becsül az IMF, s 2016-ra pedig 66,3 milliárd dollárt várnak (African Economic Outlook, 2016).148 Az Afrikába áramló FDI-ból több mint 40 milliárdnyi szubszaharai Afrikába irányul (14. táblázat).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave