Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században


A hazautalások alakulása és gazdasági súlya

Az afrikai munkaerő migrációja161 következtében a külföldről történő hazautalások jelentős szerepet játszanak a kontinens gazdasági fejlődésének és az egyes háztartásoknak a finanszírozásában. Ezt mutatja, hogy a hazautalások az afrikai GDP több mint 2,5%-át adják, szubszaharai Afrikában pedig közel 2%-át162 (17. táblázat), s a hazautalások nagysága az exportbevételek mintegy 10%-ával egyenlő Afrikában. Így minden olyan változás, amely csökkenti az afrikai munkaerő iránti keresletet (például a konjunktúra csökkenése az olajban gazdag arab országokban vagy az Európai Unióban), és minden olyan intézkedés, amely akadályozza az afrikai munkaerő befogadását, közvetetten az afrikai gazdasági fejlődést is veszélyeztetheti. Az afrikai munkaerő-mozgás érdekes vonása, hogy több mint 60%-a Afrikán belül zajlik: a legfőbb kibocsátó országok Burkina Faso, Elefántcsontpart, a Kongói DK, Nigéria, Szomália és Szudán, míg a legfőbb befogadók a Dél-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Etiópia, Kenya és Nigéria.

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave