Biedermann Zsuzsánna, Kiss Judit (szerk.)

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Az Európai Unió és Afrika közötti kapcsolatok

Európa életében az afrikai országok fontos gazdasági szerepet töltöttek be a gyarmati időszakban, elsősorban mint nyersanyagforrás és felvevőpiac. A dekolonizáció után az egykori gyarmattartók igyekeztek a korábbi gazdasági kapcsolatokat, így az előnyöket is, valamilyen formában továbbra is fenntartani. Bár a kapcsolattartásnak beszélhetünk országonként függetlenül megvalósuló gyakorlatáról, az 1950-es évektől egy szupranacionális szintű kapcsolatrendszer is elkezdett kiépülni, az Európai Gazdasági Közösség, majd később az Európai Unió megalakulásával és folyamatos bővülésével. A korábbi gyarmatokkal való kapcsolat kereteit ezen a szinten az 1957-ben aláírt Római Szerződés fektette le 131–136. cikkeiben, amelyek kimondták „a Belgiummal, Franciaországgal, Olaszországgal, Hollandiával és az – ekkor még nem tag – Nagy-Britanniával különleges kapcsolatban lévő országok és területek” társulásának lehetőségét az EGK-val (Római Szerződés, 1957, 131. cikk). „A társulás célja (az volt), hogy elősegítse a gazdasági és társadalmi fejlődést ezekben az országokban és területeken, valamint, hogy szoros gazdasági kapcsolatot teremtsen köztük és a Közösség tagállamai között” (Római Szerződés, 1957, 131. cikk).

Szubszaharai Afrika gazdasága a 21. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 029 8

Gazdaság

Mint új Afrika-politikánk egyik gyakorlati megvalósítója és harminc év után hazánk első ghánai nagykövete, azt vallom, hogy Afrika megismertetése kiemelt feladat ahhoz, hogy a magyar diplomácia megfelelő támogatottsággal végezhesse munkáját a kontinensen. Folyamatos célunk, hogy a magyar társadalmat és a gazdasági, üzleti világot megszólítsuk, megértessük velük, miért olyan fontos ezzel a csodálatos kontinenssel foglalkozni. Ez a kötet tudományos igényességével járul hozzá misszióinkhoz.

Szabó András, Magyarország ghánai nagykövete

Afrika a gyarmati felszabadulás óta keresi az önálló politikai, gazdasági fejlődés útját. E törekvést részleges sikerek és látványos kudarcok kísérik, miközben az új államok a fejlődést gátló hagyományos tényezők mellett már a globalizáció új kihívásaival is szembesülnek. A kötetben kiváló afrikanisták esettanulmányai elemzik a szubszaharai térség gondjait, mint a demográfiai robbanás, az egyoldalú gyors urbanizáció, a súlyos szociális és egészségügyi problémák. Tárgyalják a fejlesztő állam dilemmáit, bemutatják a geopolitikai versengést a külföldi tőkeberuházásokért, valamint a magyar-afrikai kapcsolatok alakulását is. A kötethez a nemzetközi és fejlődéstanulmányok doyenje, Szentes Tamás írt magvas előszót.

Dr. Bayer József, a Magyar Tudományos Akadémia Afrika Albizottságának elnöke

A szubszaharai Afrika gazdasági folyamatait középpontba állító, tudományos igényességgel összeállított kötet nem is lehetne időszerűbb a Külgazdasági és Külügyminisztériumban zajló gyakorlati külgazdasági és diplomáciai munka szempontjából. A tanulmányok segítenek abban, hogy nagyobb empátiával és hozzáértéssel közelítsük meg a Déli Nyitás egyik legnehezebb, ugyanakkor legígéretesebb régióját. Meggyőződésem, hogy a hiánypótló összeállítás a térséggel foglalkozó diplomaták, üzletemberek és kutatók számára egyaránt még hosszú ideig az egyik legfontosabb referenciamunkát fogja jelenteni.

Horváth Márk, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Afrika főosztályának főosztályvezetője

Hivatkozás: https://mersz.hu/biedermann-kiss-szubszaharai-afrika-gazdasaga-a-21-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero