MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A közigazgatás újragondolása
Alkalmazkodás, megújulás, hatékonyság
Kérdések
- Mi a közigazgatás célja (alapkonstrukciója)?
- Mit értünk hatékonyság, hatásosság, eredményesség és gazdaságosság alatt?
- Mit értünk igazgatási reform alatt?
- Mire irányultak a közigazgatási reformok az 1848–49-es szabadságharcig?
- Mire irányultak a közigazgatási reformok a reformkorban?
- Mire irányultak a közigazgatási reformok a világháborúktól a tanácsrendszer végéig?
- Mire irányultak a közigazgatási reformok az a rendszerváltás után, napjainkig?
- Milyen – nagyobb horderejű – reformot emelne ki a rendszerváltás után?
- Mit jelent és miért alakult ki a nagy és nem hatékony kormányzati szektor paradoxonja?
- Melyek a túlbürokratizálódás tünetei?
- Milyen összefüggést lát Magyary munkássága és a Magyary Programok között?
- Milyen jelenségek váltották ki a közigazgatás tudományos vizsgálatát?
- Milyen főbb modellek szerint fejlődött a közigazgatás tudománya a XX. században?
- Melyek a bürokráciacsökkentés potenciális hatásai?
- Mi jellemzi az NPM-et?
- Miért nyerhetett létjogosultságot a neoweberiánus állam?
- Miért fontos a többszintű kormányzás (MLG) elveinek adaptálása?
- Milyen főbb kérdésekkel foglalkozott az amerikai közigazgatás-elmélet a XX. század elején?
- Miért jelentős Magyary munkássága?
- Mi okozhatta Magyary gyakorlati sikertelenségét?
- Mely területeket vizsgált Magyary munkássága során?
- Mit üzennek számunkra a reformok?
- Melyek a jogállamiság követelményei (Bibó szerint)?
- Hogyan alakult a közigazgatás nemzetközi tudományos vizsgálata a XVIII. századtól?
- Mely három nagy modell szerint alakult a közigazgatás a XX. századig?
- Mi jellemzi az NPM, MLG, Governance-modell, NWS paradigmákat?
- Mi a közmenedzsment-shopping lényege?
- Milyen tényezők mentén látszik a közigazgatás fejlődésének perspekítvája?
- Milyen tehercsökkentési technikákat javasol az OECD?
- Mi tekinthető mintaértékűnek az angolszász közigazgatási modernizációban?
- Mi tekinthető mintaértékűnek a tengeren túli közigazgatási modernizációban?
- Mi tekinthető mintaértékűnek a skandináv közigazgatási modernizációban?
- Mi tekinthető mintaértékűnek a kontinentális közigazgatási modernizációban?
- Mi tekinthető mintaértékűnek az észt közigazgatási modernizációban?
- Melyek a nemzetközi legjobb megoldások üzenetei?
Tartalomjegyzék
- A KÖZIGAZGATÁS ÚJRAGONDOLÁSA ALKALMAZKODÁS, MEGÚJULÁS, HATÉKONYSÁG
- Impresszum
- Előszó
- 1. Az államszerep újraértelmezésének történelmi és nemzetközi kontextusa
- 1.1. Problémafelvetések és hangsúlyeltolódások az állam újradefiniálásában Magyarországon
- 1.2. Az újragondolások tudományos háttere Magyarországon: Magyary és öröksége
- 1.3. A reformok üzenete
- 1.4. Modellek és tárgyalási kontextusok konvergenciája
- 1.5. Az állam újragondolásának földrajzi kötöttsége, trendjei, legjobb gyakorlatai, adaptálási lehetőségei
- Angolszász minta: az Egyesült Királyság
- Tengerentúli minta: az Amerikai Egyesült Államok
- Skandináv minták: Dánia, Svédország, Hollandia, Finnország
- Kontinentális minták: Németország, Belgium, Szlovákia
- Mediterrán minta: Portugália
- Egyéb államok: Egyiptom, Litvánia, Észtország
- A nemzetközi legjobb megoldások üzenete
- Angolszász minta: az Egyesült Királyság
- Kérdések
- Feladatok
- Irodalom
- 2. Az államszerep újraértelmezésének módszertani háttere
- 2.1. Az állam újradefiniálása. Az állam szerepének újraértelmezése: a közigazgatás feladatai, funkcionalitása
- 2.2. Az állami szerepvállalás szükségességének szempontjai: a gazdasági szabadság és a túlsúlyos állam összefüggései
- 2.3. Hívószavak és azok lehetséges rendszere a közigazgatási modernizáció újragondolása idején
- 2.4. Az újraértelmezés tényezői (mindmapje) napjainkban
- Kérdések
- Feladatok
- Irodalom
- 3. A hatékony közszolgálat társadalmi kontextusa
- 4. A köz szolgálatának hatékonysága: Cselekvőképes közigazgatás (készségek, képességek)
- 5. Jogi hatékonyság a közigazgatásban: az államtalanítás normatív eszközei, a koreguláció és a dereguláció
- 5.1. Jobb jogalkotás
- 5.2. A dereguláció
- A dereguláció tartalma
- A dereguláció típusai
- A dereguláció folyamatának pillérei
- Ajánlások az érdemi dereguláció folyamatához
- Hatásvizsgálat a gyakorlatban, a hatályos jogszabályok alapján
- A beavatkozás hiányában keletkező költségek vizsgálata
- A jogszabályok előkészítésének technikai háttere napjainkban
- Érdemi dereguláció az adminisztratív terhek csökkenésével
- Helyi rendeletek deregulációja
- Az eljárási szabályokban végrehajtott érdemi dereguláció hatása
- A dereguláció eddigi eredményei Magyarországon
- A dereguláció tartalma
- 5.3. A koreguláció
- A koreguláció tartalma
- A koreguláció indokoltsága napjainkban
- A koreguláció előkészítése és a „preventív dereguláció”
- Diszpozitivitás: átmenet az állami jogszabályalkotás és a koreguláció között
- A koreguláció helye a jogszabályi hierarchiában
- A koreguláció gyakorlati jelentősége a közösségi viselkedés önszabályozásának (e-Etikett) példáján keresztül
- A dereguláció és koreguláció üzenete
- A koreguláció tartalma
- Kérdések
- Feladatok
- Irodalom
- 5.1. Jobb jogalkotás
- 6. A közszolgálat szervezési hatékonysága – az értékteremtő folyamatok tükrében
- 6.1. A közszektor átalakításának megközelítései
- 6.2. Radikális újratervezés
- 6.3. Agilis módszerek a közigazgatásban?
- 6.4. A lean/Six Sigma/Theory of Constraints elvek és a közigazgatás minőségi újraszervezése
- 6.5. Az innováció jelentősége a közszféra szervezeteiben
- 6.6. A változtatások sikerkritériumai, buktatói
- Kérdések
- Feladatok
- Irodalom
- 6.1. A közszektor átalakításának megközelítései
- 7. A közszolgálat informatikai hatékonysága
- 7.1. Informatikai infrastruktúra-menedzsment
- 7.2. Távolabb a vasakkal: Outsourcing, menedzselt szolgáltatások és felhők
- Outsourcing – kiszervezés
- Menedzselt szolgáltatások
- „Cloud” avagy a számítási felhő
- Szolgáltatási modellek (XaaS: SaaS, PaaS, IaaS, BpaaS, MaaS)
- Terítési/megosztási módszerek
- IT-kiszervezés a közigazgatásban: az EU iránymutatása
- A hazai ASP koncepció
- A közigazgatási felhő legjobb külföldi gyakorlatai
- Outsourcing – kiszervezés
- 7.3. ByOD és hot desk lehetőségek a közigazgatásban
- 7.4. Szoftver/applikáció portfóliómenedzsment (APM) – Enterprise Application Stores (EAS)
- 7.5. Üzletiintelligencia-rendszerek a közigazgatásban (BI)
- 7.6. IT Benchmarking – Megtérülési indikátorok
- Kérdések
- Feladatok
- Irodalom
- 8. A közszolgálat gazdasági hatékonysága: a modernizáció hatásának mérése
- 8.1. Makroindexek
- Az EU közpolitikai eredményességét mutató indikátorrendszere
- DBI – Doing Business Index
- WGI – Worldwide Governance Indicators
- WCI – World Competitiveness Index
- GCI – Global Competitiveness Index
- EFI – Economic Freedom Index
- PERF – Performance of Governance
- G@G – Government at Glance
- SGI – Sustainable Governance Indicators
- Az EU közpolitikai eredményességét mutató indikátorrendszere
- 8.2. Mezoindexek
- Open Budget Survey (OBI)
- Digital Economy and Society Index (DESI) 5. alindexe (Digital Public Services)
- Az EU 2012-es Benchmark riportja
- Digital Evolution Index (DEI)
- Jó állam index (JÁX)
- MAREVA (Méthode d'analyse et de remontée de la valeur) modell
- WiBe (Wirtschaftlichkeitsberechnung für ITProjekte) 5.0 modell
- Gateway-eljárás
- eGovernment Economics Project (eGEP)
- Hungarian Institutional Efficiency Index – HINSEX_2012
- Open Budget Survey (OBI)
- 8.3. Mikroindexek
- Kiemelt teljesítménymutatók (KPI)
- Fedezetipont-elemzés (Break-even analysis – BA)
- Nettó jelenérték (Net Present Value – NPV)
- Beruházások megtérülése (Return of Investment – ROI)
- Költség-haszon elemzés (Cost-Benefit Analysis – CBA)
- Költséghatékonyság-elemzés (Cost-effectiveness analysis, CEA)
- Értékelemzés (Value Analysis – VA)
- A birtoklás teljes költsége (Total Cost of Ownership – TCO)
- Humántőke-elemzés
- Melyiket válasszuk?
- Kiemelt teljesítménymutatók (KPI)
- Kérdések
- Feladatok
- Irodalom
- 8.1. Makroindexek
- Epilógus helyett
- A szerzőről
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 065 6
Érdekes látni, hogy gyorsan változó világunkban az állam (ezen belül a közigazgatás) gyakorta sürgető kötelessége saját szerepének, funkcióinak, céljainak, eszközeinek újradefiniálása, újra-gondolása. Ilyenkor többnyire régről visszaköszönő kérdéseket teszünk fel, melyekre - épp ezért - sokszor a válaszok is meglepően hasonlatosak. De még ha eltérőek is, a végrehajtás visszásságai miatt léphetünk bele ugyanabba a (helyesebben ugyanannak látszó) folyóba… Ezért is végzi méltatlanul csúfosan a legtöbb reform, és ezért is érezhetjük, hogy a közigazgatás - jobbítói szándékai ellenére - sem javul. Tudnunk kell azonban, hogy végérvényes megoldás nincs, csak olyan, mely átmenetileg kezeli a - környezethez épp illeszkedő - problémát. A kezelés eredményének tartóssága viszont ismerhető tényezőktől függ. Ráadásul a közigazgatás működésének egészségéért már akkor is tenni kell, amikor annak kórtünetei nem látszódnak a felszínen. A tudomány (elmélet) és a gyakorlat (legjobb megoldások, visszacsatolások) diskurzusának fényében, a tudomány eszköztárát segítségül hívva, folyamatosan diagnózist kell felállítanunk, és az adott kórképekre teljes körű (szervezetre, feladatra, eljárásra, személyzetre kiterjedő) módszertani megoldási variánsokat kell nyújtanunk. Ez a sikeres, célorientált, hatékony (vagy egy szóval: jó) közigazgatás kulcsa. Dr. Budai Balázs Benjámin intézetvezető, egyetemi docens legújabb monográfiája napjaink közigazgatásának hatékonysági dimenzióit vizsgálja. Segít válaszokat találni a modernizációs kényszer mögötti jelenségekből fakadó legfontosabb kérdésekre. Fejezetet szentel - többek között - a közigazgatás gazdasági, társadalmi, szervezési, jogi, informatikai és emberi erőforrásra vonatkozó hatékonyságának. Ez az integrált, holisztikus megközelítés jó fogódzót adhat mindazoknak, akiknek a közigazgatás fejlesztése hivatása, vagy hivatása lesz.
Hivatkozás: https://mersz.hu/budai-a-kozigazgatas-ujragondolasa//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
