Kerekes Sándor

A környezetgazdaságtan alapjai


A vállalati környezetvédelmi funkció üzemi (factory) szerepkörben

A B csoportba szerintünk (nagy-kicsi) azok a vállalatok tartoznak, amelyeknek szennyezőanyag kibocsátása jelentős volumenű, vagy a szennyezőanyag természete miatt ökológiai hatásait tekintve veszélyes, viszont előnyös földrajzi elhelyezkedésük, illetve a kedvező környezetvédelmi infrastruktúra miatt ezen kibocsátásoknak az egészségügyi, ökológiai következménye viszonylag kisebb. Ide tartoznának szerintünk azok a vállalatok is, amelyek jelentős felhasználói olyan kimerülő erőforrásoknak, amelyek az adott országban viszonylag bőségesen állnak rendelkezésre. Ezeknél a vállalatoknál a környezeti funkció szerepének jelentősebbnek kellene lennie, mint az első csoportba tartozóknál, esetleg egy-egy üzem vagy technológia szempontjából meghatározó jelentőségű is lehet, de a környezetvédelmi problémák üzemi szinten jelentkeznek és üzemi szinten kezelhetőek is, nem igénylik a felső vezetés közbeavatkozását A környezetvédelmi funkciónak az ilyen vállalatoknál erősen decentralizáltnak kellene lennie, a kockázatosabb tevékenységet folytató gyáregységeknél közvetlenül a gyárigazgató (general manager) irányítása alatt kellene működnie, mert szerepe igen jelentős a gyáregység zavartalan működése szempontjából. Célszerűen feladata lehetne részben a környezetvédelmi technológiák fejlesztése és adaptálása, valamint a monitoring rendszer működtetése, részben a környezetvédelmi hatóságokkal, a környező lakossággal, illetve a környezetvédő csoportokkal való kapcsolattartás.

A környezetgazdaságtan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 226 1

A környezetgazdaságtan alapjai című tankönyvet a közgazdaságtudományi és üzleti alapképzésben részt vevő hallgatók számára írtuk. A könyvben a fenntartható fejlődés elveit és a környezetpolitika közgazdasági alapjait, a környezetvédelmi szabályozás közgazdasági eszközeit tekintjük át. Tárgyaljuk a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés kapcsolatát. Ismertetjük a jóléti mutatókat és az ökológiai lábnyom számítás elvét és jelentőségét. Részletesebben foglalkozunk az externáliák osztályozásával, a felhalmozódó szennyezések okozta problémákkal, illetve a direkt és indirekt szabályozás kevert alkalmazásának kérdéseivel. Bemutatjuk a környezeti szabályozás harmadik generációját jelentő – információn alapuló – környezetpolitikai eszközök választékát és az alkalmazásukkal elért eredményeket. Tárgyaljuk a környezetvédelem terén tapasztalható nemzetközi erőfeszítések (sztratoszferikus ózon, klímaváltozás, veszélyes anyagok stb.) eredményeit és a célok elérése érdekében alkalmazott eszközöket. A könyv utolsó fejezetében a vállalatok környezeti kockázataival és azok kezelésével foglalkozunk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kerekes-a-kornyezetgazdasagtan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave